
Kemény visszavágás Horvátországból: Lebuktatták Orbánék trükközését.
Tovább fokozódik a feszültség a magyar és a horvát olajcégek között, és a legfrissebb fejlemények alapján a horvátok egyáltalán nem finomkodnak. A Janaf (az Adria-vezeték üzemeltetője) egy rendkívül éles közleményben vágott vissza, és lényegében azzal vádolják a Molt, hogy számokkal zsonglőrködve próbálják leplezni a gigantikus orosz olajon elért nyerészkedésüket.
A horvátok szerint teljesen hibás a Mol matekja
A Mol keddi közleményében azt állította, hogy a horvát tranzitdíj a továbbított kőolaj tonnánként 100 kilométerre vetített ára alapján a trieszti TAL vezeték háromszorosa, és az ukrán szakasz díjának másfélszerese. A Janaf szerint azonban ez a számítási módszer alapvetően hibás és félrevezető:
-
A horvát állami cég rámutatott, hogy a Barátság-vezeték közel két és félszer hosszabb az Adria-vezetéknél.
-
Kiemelték, hogy a vásárlók nem kilométerenként fizetnek, hanem azért, hogy a terméket a célhelyre szállítsák, így az egyetlen releváns mérőszám a tonnánkénti teljes szállítási díj.
-
Ezen a valós alapon számolva a Janaf kereken kijelentette: az Adria-vezeték szállítási díja valójában csupán a harmada a Barátság-vezetékének.
Nem a szállítás drága, hanem a profit a lényeg
A Janaf szerint a Mol egyre intenzívebb támadásainak egyetlen valódi célja van: megpróbálják valahogy megindokolni a kedvezményes orosz olajimport fenntartását. A horvát cég szerint a magyar vállalat évente egymilliárd euró profitot kaszál a diszkontált orosz nyersolajon.
Érvelésük szerint a nyersolaj árkülönbsége nem a szállítási költségekből fakad (hiszen a csővezetékes szállítás a teljes árnak csak néhány százalékát teszi ki), hanem abból az egyszerű tényből, hogy az orosz olaj nagyjából 30 százalékkal olcsóbb a világpiaci alternatíváknál.
Rendkívül fontos adalék, amit a cikk is felidéz:
az orosz kőolaj és az irányadó Brent közötti árkülönbség 95 százalékát valójában a magyar állam teszi zsebre extraprofitadó formájában.
„A rendszer működik, az ellátásbiztonság nem kérdéses”
A horvát vállalat visszautasította azokat a vádakat is, miszerint az ő útvonaluk ne lenne megbízható. Rávilágítottak, hogy a közelmúltban sikeresen fogadtak nyolc, nem orosz forrásból származó kőolajat szállító tankert, pont a szállítások folyamatosságának megőrzése érdekében. Ezzel szerintük a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy a rendszer működőképes és a kapacitás rendelkezésre áll.
A Janaf egy rendkívül kellemetlen, de a lényegre tapintó kérdéssel zárta a közleményét: feltették a kérdést, hogy vajon Magyarország és Szlovákia ellátásbiztonsága az elsődleges cél, vagy pusztán a MOL-csoport profitjának maximalizálása az olcsó orosz olajon?.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!