Hatalmas fordulat a globális időjárásban: Jön az El Niño – de mit jelent ez Magyarországra nézve?
A világ időjárása hamarosan drasztikus fordulatot vehet. Az elmúlt időszakban a bolygó klímáját meghatározó La Niña jelenség ugyanis gyengülni látszik, és a szakértők szerint hamarosan átadja a helyét a melegedést hozó El Niñónak. De hogyan forgatja fel ez a globális mezőgazdaságot, és mire számíthatunk itthon, a Kárpát-medencében?
Búcsú a La Niñától: Átalakul a Csendes-óceán
Az amerikai Klíma-előrejelző Központ (U.S. Climate Prediction Center) csütörtöki jelentése szerint 60 százalékos esély van arra, hogy a 2026-os év február-áprilisi időszakában a klíma áttér az úgynevezett ENSO-semleges állapotba, majd ez az átmenet elindítja az El Niño kialakulását.
Bár a légköri anomáliák némileg gyengültek, a Csendes-óceán egyenlítői vidékén még mindig jelen vannak a La Niñára jellemző szelek.
Jason Nicholls, az AccuWeather vezető nemzetközi előrejelzője szerint a La Niña egyértelműen gyengül, és a tavasz végére már meg is kezdődhet az átmenet a melegebb El Niño fázisba. Ezt erősítette meg a japán meteorológiai intézet is, amely szerint 60% az esélye annak, hogy a nyárra már az El Niño fog dominálni.
Extrém katasztrófák és mezőgazdasági átrendeződés
A La Niña (amely a Csendes-óceán középső és keleti részén az átlagosnál hidegebb vízhőmérsékletet jelent) jelentősen növelte az áradások és az aszályok kockázatát világszerte.
2025 végén és 2026 elején a klímaváltozás és a ciklikus La Niña együttesen katasztrofális, mintegy 200 halálos áldozatot követelő áradásokat okozott Dél-Afrikában. A déli féltekén az évet rekordhőség és pusztító erdőtüzek indították.
A semleges ENSO időszak (amikor a vízhőmérséklet az átlagos szinten marad) általában stabilabb időjárást és jobb terméshozamokat hoz. Az El Niño felé való elmozdulás azonban teljesen újrarajzolja a térképet:
-
Dél-Amerika: Az átmenet várhatóan több esőt hoz Argentínába, de kevesebbet Brazília északi és középső részeire.
-
Ausztrália és Ázsia: Délkelet-Ausztráliában súlyosbodhat a már most is megjelent aszály, ami komoly problémákat okozhat a következő mezőgazdasági szezonban, és Délkelet-Ázsiában is kevesebb csapadék valószínű a nyáron.
Mit jelent ez Magyarország és Európa számára?
Bár a Reuters jelentése nem tér ki régiónkra, a meteorológiai törvényszerűségek alapján az ENSO-jelenség hatásai Közép-Európában is érezhetőek, bár kevésbé közvetlenül, mint az amerikai vagy ázsiai kontinensen.
Ha 2026 tavaszán/nyarán valóban beáll az El Niño, Magyarországon a következő hatásokra lehet felkészülni:
-
Fokozott nyári hőhullámok: Az El Niño globálisan megemeli a bolygó átlaghőmérsékletét. Európában ez gyakran az amúgy is forró, klímaváltozás által fűtött nyarak további hevülését jelenti. A tartós, 35°C feletti hőségnapok száma megnövekedhet.
-
Kiszámíthatatlan csapadékeloszlás és aszály: Bár az El Niño hatása Európa nyári csapadékára rendkívül változékony (szemben a trópusokkal), az elmúlt El Niño-évek tapasztalatai alapján Közép-Európában és a Kárpát-medencében megnő a súlyos, heteken át tartó nyári aszályok kockázata, ami komoly kihívás elé állíthatja a hazai agráriumot.
-
Extrém viharok: A légkörbe kerülő extra hőenergia miatt az időjárás szélsőségesebbé válhat. Ez azt jelenti, hogy a hosszas aszályos időszakokat hirtelen lecsapó, intenzív szupercellák, jégverések és villámárvizek törhetik meg.
Összességében a La Niña távozása nem feltétlenül jelent megkönnyebbülést. A világ (és Magyarország) időjárása csupán egy másik, legalább ennyire szélsőséges arcát fogja mutatni a következő évben.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!