A Facebook nagyon elcseszte a pénteket Orbánnak.
Egy online bejelentés nyomán váratlanul elérhetetlenné vált a kormánypárti Mediaworks hálózathoz tartozó baranyai hírportál, a Bama.hu Facebook-oldala. A több mint 93 ezer követővel rendelkező oldal eltűnése jól mutatja, hogyan ütközhet a politikai kommunikáció a globális tech-óriások szigorú tartalompolitikai szabályaival.
Mi állhat a letiltás hátterében?
Egy közelmúltbeli Reddit-bejegyzés szerint az oldal egy felhasználói bejelentés nyomán vált elérhetetlenné. A poszt írója azt állítja, hogy a bejelentés oka „háborús fenyegetések megjelenítése” volt, amit a Facebook anyacége, a Meta a saját közösségi alapelveinek megsértéseként értékelt.
Bár az oldal eltűnésének pontos, hivatalos oka egyelőre nem tisztázott (az üggyel kapcsolatban a sajtó megkereste mind a Metát, mind a Mediaworks kiadót), a jelenség rávilágít a Mediaworks vidéki lapjainak sajátos közösségi médiás jelenlétére.
A Mediaworks modell és a központi üzenetek
A Bama.hu a korábbi Dunántúli Napló megyei laphoz tartozó online kiadvány, amely 2016 óta fokozatosan került a jelenlegi kormánypárti érdekszférába. A kiadóhoz tartozó vidéki napilapok működését egy erősen központosított modell jellemzi: gyakran jelennek meg ugyanazokkal a címlapokkal és azonos központi anyagokkal, amelyek a Fidesz politikai üzeneteit közvetítik.
A cikk szerint a Bama.hu – és a hasonló, a hálózathoz tartozó megyei lapok – közösségi médiás jelenlétének jelentős részét teszik ki:
-
Magyar Péter lejáratását célzó cikkek terjesztése.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről készült, mesterséges intelligenciával (AI) generált képek megosztása.
-
Kormánypárti politikusok és influenszerek posztjainak érdemi kommentár nélküli, rutinszerű továbbosztása.
Kettős mérce a platformokon?
Érdekesség, hogy bár a Facebook-oldal jelenleg elérhetetlen, a Bama.hu Instagram-oldala – amely szintén a Meta tulajdonában lévő platform – továbbra is zavartalanul működik. Ez a kettősség kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a Meta hogyan alkalmazza a szabályait a különböző felületein, illetve hogy a tiltás csak egy specifikus, Facebookon közzétett tartalomra vagy hirdetésre vonatkozott-e.
Az újságírók kérdésekkel fordultak a kiadóhoz, próbálva kideríteni, hogy pontosan melyik bejegyzés vezetett a 93 ezres oldal letiltásához, érintettek-e más kiadványok is a hálózatban, és terveznek-e változtatni a jövőbeli közösségi médiás stratégiájukon.
Amíg a hivatalos válaszok meg nem érkeznek, az eset tanulságos példája annak, hogy az agresszív, egyoldalú politikai kampányok hogyan futhatnak zátonyra egy magáncég globális szabályrendszerén.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!