Vége: Orbán Viktor elbukta a legfontosabb harcát.
Tizenöt évvel ezelőtt a miniszterelnök sorsfordító harcot hirdetett az államadósság ellen, figyelmeztetve a nemzetet: ha nem győzzük le, az fog maga alá gyűrni minket. A legfrissebb gazdasági adatok és szakértői elemzések szerint pontosan ez a rémálom vált valóra. Mára a magyar államadósság finanszírozása – az elhibázott gazdaságpolitika miatt – soha nem látott, bénító terhet ró az adófizetőkre.
A számok, amelyek a zsebünkre mennek
Bár a GDP-arányos államadósság az elmúlt években 73-75 százalék körül mozgott (tavaly 74,9 százalék volt), a valódi problémát nem ez a mutató, hanem az úgynevezett adósságszolgálat jelenti. Ez a szám mutatja meg, hogy ténylegesen mennyi pénzt emészt fel a költségvetésből a kamatok és a tőketartozás visszafizetése. A növekedés pedig brutális:
-
2021-ben az állam 1404,5 milliárd forintot költött adósságszolgálatra.
-
2025-re ez az összeg majdnem a háromszorosára, 4197,9 milliárd forintra ugrott.
-
Míg korábban ez fejenként 100–150 ezer forint terhet jelentett, tavaly már 441 ezer forint adósságszolgálat jutott minden egyes magyar állampolgárra (miközben a havi átlagbér 486,8 ezer forint volt).
Miért fizetünk mi többet, mint mások?
Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter elemzése rávilágít a probléma gyökerére: a magyar finanszírozás kirívóan drága. A 74,9 százalékos adósság mellett fizetett 4,8 százaléknyi adósságteher indokolatlanul magas, és a volt tárcavezető szerint ennek egyértelműen belpolitikai okai vannak.
A bizalmi környezetet folyamatosan rombolja a kiszámíthatatlanság és a politikai célokat szolgáló „háborús riogatás”. Oszkó számításai szerint a feláraknak köszönhetően évente a GDP 3 százalékát veszítjük el – vagyis nem a háború, hanem a hatástalan, tisztán politikai érdeket szolgáló hazai pénzszórás miatt fizetünk többszörös kamatot a nálunk rosszabb helyzetben lévő országokhoz képest.
A 2011-es ígéretek és a rideg valóság
A jelenlegi helyzet különösen annak fényében drámai, ha felidézzük Orbán Viktor 2011-es országértékelő beszédét. A kormányfő akkor a nemzedékünk legnagyobb küzdelmének nevezte az államadósság elleni harcot.
„Le kell és le is fogjuk győzni az államadósságot, ami a legtöbb mai gondunk és bajunk forrása. Ha nem gyűrjük le, akkor ő fog maga alá gyűrni minket végérvényesen”
– mondta 15 éve a miniszterelnök.
Akkor úgy fogalmazott: ha nem állunk a saját lábunkra, az ország a „külföldi hitelek lélegeztetőgépén” marad. Saját, akkori szavai ma szinte jóslatként csengenek vissza: figyelmeztetett, hogy a gép bérleti díja magas, az oxigén drága, és ha ezen a gépen maradunk, a végén a kezelésért cserébe elviszik a fejünk felől a házat és az országot. A 2025-ös, egekbe szökő kamatterhek azt mutatják, hogy a gépről nem sikerült lekapcsolódni, a számlát pedig a lakosság fizeti.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!