Nézzék meg jól ezt a képet. Spanyolországban tárul elénk egy teljesen átlagos szupermarketben. A polcok roskadoznak a minőségi, érlelt sonkáktól. Nem luxusbolt ez, hanem a hétköznapi valóság. A Vakmajom posztja rávilágít a fájó igazságra. Ott ez az alap. És nálunk mi a helyzet? Mi itthon örülünk, ha Orbán kegyéből a parizert olcsóbban vehetjük. A magyar valóság köszönőviszonyban sincs ezzel a bőséggel.
Nálunk nem a minőség a hívószó. A kormányzati kommunikáció sikerként adja el az akciókat. De mit akcióznak le? A silány minőségű élelmiszert. A csirkefarhát után a parizer lett a nemzeti eledel. Orbán Viktor nem a minőségi húst teszi elérhetővé. Ő az árréstoppal a legolcsóbb termékeket tolja az arcunkba. Ezzel akarják megvenni a szavazatunkat. Azt hiszik, ha tele a hasunk olcsó bóvlival, akkor csendben maradunk.
Ez a politika azonban nemcsak a pénztárcánkat nézi le. Az egészségünkkel játszanak. A minőségi étel ugyanis nem úri huncutság. Az egészségmegőrzés alapja a jó táplálkozás.
De hogyan egyen egészségesen a magyar nyugdíjas? A nyugdíjából csak a legolcsóbb feldolgozott húsokra telik. Ezek tele vannak adalékanyagokkal és sóval. A szervezetünk pedig tiltakozik.
Itt ér össze a rossz élelmezés és az összeomló egészségügy. Mert mi történik, ha megbetegszünk a rossz ételektől? Bekerülünk a magyar egészségügyi rendszer darálójába. Vagyis csak szeretnénk bekerülni. A várólisták ugyanis végeláthatatlanok. Hónapokat, éveket kell várni egy rutinműtétre is. A leépített kórházakban pedig sokszor alapvető feltételek hiányoznak.
Ez egy ördögi kör. A kormány olcsó, egészségtelen étellel eteti a népet. Aztán amikor betegek leszünk, magunkra hagynak. Nincs orvos, nincs nővér, nincs időben ellátás. Spanyolországban a sonka az alap. Nálunk a túlélésért küzdünk a boltban és a kórházban is. Ez nem véletlen, ez a rendszer lényege. A kiszolgáltatott ember a legjobb szavazó. De az árát az életünkkel fizetjük meg.
Ne állj meg itt! Olvass tovább az Ellenszél változatos tartalmai között.
Kövess minket a Facebookon is!