Kiderült: Hatalmas bejelentésre készül Zelenszkij – Február 24-én örökre eldőlhet Ukrajna sorsa.
Négy év vérontás, százezrek halála és a teljes kimerülés után Ukrajna történelmének legfájdalmasabb pillanata közeleg. A kiszivárgott hírek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 24-ére, az orosz invázió kezdetének szimbolikus évfordulójára időzíti azt a bejelentést, amely alapjaiban rázhatja meg a világot. A tét nem kevesebb, mint az ország területi integritásának feladása a puszta túlélésért cserébe.
A tabu ledől: Területet a békéért?
A hírek szerint májusban népszavazást (és ezzel egybekötött választást) tarthatnak, amelynek központi kérdése egy eddig kimondhatatlan dilemma lesz:
Kössön-e Ukrajna békét Oroszországgal úgy, hogy az akár területeinek végleges elvesztésével is járhat?
Ez a lépés jogilag kényszerpálya. Ukrajna alkotmánya ugyanis tiltja a területátadást, amíg erről népszavazás útján nem születik össztársadalmi konszenzus. Zelenszkij ezzel a lépéssel lényegében a nép kezébe adná a döntést: folytassák a reménytelennek tűnő harcot az utolsó vérig, vagy csonka országként, de békében próbáljanak meg túlélni.
Trump és Putyin a nyakán: A politikai satuban
A háttérben brutális geopolitikai játszma zajlik. Zelenszkij elnöki mandátuma már 2024-ben lejárt, ám a hadiállapot miatt eddig nem írtak ki új választásokat. Mostanra azonban elfogyott a levegő körülötte:
-
Donald Trump: Az amerikai elnök (aki a béke gyors kikényszerítését ígérte) nyílt nyomást gyakorol Kijevre, hogy legitimálják a vezetést egy választással.
-
Oroszország: Moszkva folyamatosan kérdőjelezi meg Zelenszkij legitimitását, ami akadályozza a tárgyalásokat.
Az ukrán elnök eddig a statáriumra hivatkozva hárította a választások kiírását. A nagy kérdés most az, hogyan oldják fel ezt a jogi csapdát: várható-e a hadiállapot átmeneti felfüggesztése májusra, hogy az urnákhoz járulhassanak az emberek?
Február 24: A végjáték kezdete
A dátumválasztás nem véletlen. Az invázió évfordulóján bejelenteni a népszavazást azt üzeni: Ukrajna négy évig hősiesen harcolt, de a realitásokkal szembe kell nézni. Ha a nép megszavazza a kompromisszumot, azzal de facto elismerhetik, hogy a Krím és a keleti megyék elvesztek – cserébe viszont megmaradhat az, ami Ukrajnából még létezik.
Az elkövetkező hetekben minden szem Kijevre szegeződik. Zelenszkij bejelentése vagy a béke hírnöke lesz, vagy az ország végső politikai káoszának kezdete.
FRISSÍTÉS: Megszólalt Zelenszkij, egyetlen kőkemény feltételhez kötötte a sorsfordító bejelentést
Nem kellett sokat várni a válaszra: Volodimir Zelenszkij szerda reggel reagált a Financial Times bombaként robbanó értesülésére. Az ukrán elnök szavai azonban nem megnyugvást, hanem újabb feszültséget hoztak a diplomáciai térbe. Bár sokan cáfolatot vártak, Zelenszkij gyakorlatilag elismerte a tárgyalások tényét, ám egy kőkemény ultimátumot dobott a nyugati szövetségesek – és vélhetően Donald Trump – asztalára.
„Amíg nincs biztonság, nem lesz semmilyen bejelentés”
– jelentette ki tömören az elnök.
Elemzők szerint az elnök mondataiban a sorok között kell olvasni. Zelenszkij explicit nem tagadta, hogy február 24-ére készül a nagy bejelentéssel (a választásokról és a békéről szóló népszavazásról), csupán feltételhez kötötte azt. Ez a politikai sakkjátszma csúcsa:
-
Kijev nyitott a választásokra és a fájdalmas békére (akár területek elvesztése árán is).
-
DE cserébe azonnali, kézzelfogható nyugati biztonsági garanciákat követel.
Zelenszkij üzenete világos: nem fogja odadobni az országát a semmiért. Ha a Nyugat (és Trump) le akarja zárni a háborút és választásokat akar látni Ukrajnában, akkor előbb garantálniuk kell, hogy az oroszok nem támadnak újra a fegyverszünet után. A labda most Washington térfelén pattog: megadják a garanciát a bejelentésért cserébe, vagy Zelenszkij az utolsó pillanatban visszakozik?
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!