Ursula von der Leyen betonbiztos tervvel vághatja el Orbán Viktor kezét. Megelégelték az akadékoskodást.
Úgy tűnik, elfogyott a türelem Brüsszelben: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy hétfői levélben tette egyértelművé, hogy az Európai Unió nem vár tovább a kerékkötőkre. A tét Európa versenyképessége, a módszer pedig drasztikus: egyszerűen félreállítják azokat a tagállamokat – köztük Magyarországot is –, amelyek vétóikkal gátolják a közös fejlődést.
Jön a „hajlandók koalíciója”: Vége a 27-es egységnek?
Von der Leyen szintet lépett: most először vetette fel hivatalosan, hogy az ambiciózusabb tagállamoknak össze kellene fogniuk és a többiek nélkül is előre kellene lépniük.
„Ahol az előrehaladás vagy az ambíció hiánya veszélyezteti Európa cselekvőképességét, ott ne habozzunk kihasználni a szerződésekben biztosított megerősített együttműködés lehetőségeit”
– írta az elnök.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például az Orbán-kormány keresztbe fekszik egy fontos reformnak, a többiek egyszerűen „átlépnek rajta”, és egy külön csoportban hajtják végre a terveket.
Berlin és Párizs már az asztalt veri
A javaslat nem a semmiből jött: von der Leyen lényegében Emmanuel Macron francia elnök és a német kormány régi követelését karolta fel. Macron már többször figyelmeztetett: Európa nem engedheti meg, hogy olyan „kis országok”, mint Magyarország vagy Szlovákia, blokkolják a kontinens jövőjét.
A németek még tovább mentek: Lars Klingbeil német pénzügyminiszter egy hatos „szuperkoalíciót” vizionál (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Lengyelország), amely a többi 21 állam megkérdezése nélkül hozna döntéseket a stratégiai ügyekben. A
programjuk világos:
-
Tőkepiaci unió (hogy a pénz ne álljon, hanem pörögjön).
-
Védelmi kiadások összehangolása.
-
Kritikus nyersanyagok biztosítása.
A magyar kormány a partvonalra szorul?
A helyzet pikantériája, hogy tavaly decemberben már láthattunk egy „főpróbát”: az uniós vezetők akkor Orbán Viktor, valamint a szlovák és cseh kormányok nélkül egyeztek meg az Ukrajnának szánt segélyről.
Most azonban nemcsak a segélyekről, hanem Európa teljes gazdasági átalakításáról van szó. Enrico Letta korábbi olasz kormányfő szerint eljött az idő az „ad hoc koalíciók” számára, ha egy vétó „objektíve nem indokolható”.
Friedrich Merz és a realitások
Bár a terv jól hangzik, a megvalósítás még döcöghet. Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Belgiumba utazik az uniós csúcsra, ahol elsősorban a bürokrácia csökkentését szorgalmazza majd. A gond az, hogy Berlin és Párizs még mindig nem ért egyet mindenben: Franciaország kötelező „vásárolj európait” kvótákat akar, amit a németek aggódva figyelnek.
Egy uniós diplomata találóan foglalta össze a helyzetet: „Mindenki tudja, mi a baj. De amíg Berlin és Párizs nem egyezik meg a gyógymódban, addig az európai gazdaság csak sántikál”. Egy dolog azonban biztos: a vétójoggal való zsarolás korszaka az EU-ban a végéhez közeledik.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!