Kettős pofon Brüsszelből: Orbánék most megszívták.
Nem indult jól az év a Karmelita kolostorban: az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság januárban ismét a körmére nézett a magyar kormánynak. Bár a hivatalos kommunikáció technikai vitákról szól, a valóságban arról van szó, hogy az Orbán-kormány különutas, „szabadságharcos” jogalkotása ismét falnak ütközött, ami ezúttal a befektetőknek és a kriptopiac szereplőinek okoz kézzelfogható károkat.
Kinyírták a magyar kriptopiacot a „szigorítással”
A legfájóbb pont a magyar gazdaság számára a kriptoeszközök piacát érintő eljárás. Miközben az Európai Unió a MiCA-rendelettel próbált egységes, biztonságos és versenyképes környezetet teremteni, a magyar kormány úgy döntött, hogy „okosabb” lesz mindenki másnál.
A probléma forrása a 2025. évi LXVII. törvény, amellyel a kormány módosította a hazai kriptoszabályozást:
A magyar jogalkotó kitalált egy uniós jogban nem létező kategóriát („exchange validation services”, azaz tranzakcióhitelesítési szolgáltatások), és ehhez egy saját engedélyezési rendszert, sőt, büntetőjogi fenyegetettséget társított.
Az eredmény: Totális fejetlenség. Mivel a piaci szereplők nem tudták eldönteni, hogy az uniós vagy a szigorúbb magyar szabályoknak feleljenek-e meg, egyes szolgáltatók inkább felfüggesztették vagy megszüntették tevékenységüket.
A kormány hiába takarózik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni harccal, Brüsszel szerint ez nem indok arra, hogy szétverjék az egységes piacot. A Bizottság álláspontja világos: a tagállamok nem vezethetnek be olyan szabályokat, amelyek ellentétesek a közvetlenül alkalmazandó uniós rendelettel. A „magyar modell” következménye ezúttal nemcsak jogi vita, hanem konkrét ügyfélkárok és a jogbiztonság megszűnése lett.
Ragaszkodnak a fosszilis múlthoz
A másik frontvonal az Energia Charta Egyezmény (ECT) körül húzódik. Ez a megállapodás teszi lehetővé, hogy a befektetők bepereljék az államokat, ha azok klímavédelmi okokból kivezetnék a fosszilis energiahordozókat. Nem véletlen, hogy az EU és az Euratom 2025 júniusában hivatalosan kilépett belőle.
Orbán Viktor kormánya azonban – 15 másik tagállammal együtt – továbbra is görcsösen ragaszkodik a tagsághoz, noha erre semmilyen uniós felhatalmazása nincs. A magyar kormány érvelése szerint nem kilépni kell, hanem „modernizálni” az egyezményt, hogy a vitákat nemzetközi jogi elvek szerint rendezhessék.
A valóságban azonban ez a különutas politika aláássa az Unió egységes külső fellépését és az uniós jog elsőbbségét.
Ketyeg az óra
Mindkét ügyben elindult a kötelezettségszegési eljárás első szakasza, a felszólító levél megérkezett Budapestre. A kormánynak két hónapja van magyarázkodni vagy visszakozni. Ha nem teszik meg, az ügyek az Európai Unió Bíróságán köthetnek ki, a számlát pedig – mint mindig – a magyar adófizetők állhatják.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!