Robbanásközeli hangulat Amerikában: Az ICE razziái már nem tesznek különbséget állampolgár és bevándorló között.
Az ICE (tjes nevén U.S. Immigration and Customs Enforcement, magyarul az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Végrehajtási Hivatala) az amerikai szövetségi kormány egyik legfontosabb, és napjainkban legvitatottabb rendvédelmi szerve.
A hivatalt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, 2003-ban hozták létre a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) égisze alatt. Elsődleges feladata a nemzetbiztonság védelme a határokon átnyúló bűnözés és az illegális bevándorlás elleni küzdelem révén. Bár hatásköre kiterjed a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás és az emberkereskedelem elleni harcra is, a közvélemény leginkább a bevándorlási törvények szigorú, gyakran katonai jellegű végrehajtójaként ismeri.
A szervezet két fő igazgatóságra oszlik, amelyek közül az ERO (Enforcement and Removal Operations) a felelős a belföldi bevándorlási jogérvényesítésért. Ők azok, akik felkutatják, őrizetbe veszik és deportálják azokat a külföldi állampolgárokat, akik az USA területén tartózkodási engedély nélkül vagy a vízumszabályokat megsértve tartózkodnak.
A jelenlegi hírekben – mint a minneapolisi tragédiák vagy a családok szétszakítása – éppen ezek az egységek szerepelnek:
maszkos, nehézfegyverzetű ügynökök, akik nem a határon, hanem az amerikai városok belsejében, otthonokban, munkahelyeken vagy az utcán csapnak le.
A 2026-os események során látható, hogy az ICE működése a Trump-adminisztráció alatt egyre inkább egy militarizált „megszálló erőre” emlékeztet, amely gyakran konfliktusba kerül a helyi rendőrséggel és a demokratikus vezetésű államokkal.
Az ICE megítélése az amerikai társadalomban rendkívül polarizált. A támogatók – köztük Donald Trump és a republikánus keményvonalasok – a törvényesség és a határok védelmezőit, „hazafiakat” látnak bennük, akik a bűnözők eltávolításával védik az országot. A kritikusok, jogvédők és számos demokrata politikus viszont egy ellenőrizetlen hatalmú, embertelen módszereket alkalmazó szervezetnek tartják őket, amely terrorizálja a bevándorlóközösségeket és válogatás nélkül lép fel, akár amerikai állampolgárok ellen is.
A Minneapolisban történtek – ahol egy ápolót lőttek agyon, és a helyi hatóságokat akadályozták a nyomozásban – jól mutatják, hogy az ICE mára a szövetségi kormány „ökleként” működik, amely képes felülírni a helyi jogszolgáltatást és szuverenitást, polgárháborús feszültséget keltve ezzel az országban.
Az Amerikai Egyesült Államok belső rendje a szétesés szélén táncol. Ami eredetileg a „veszélyes bűnözők” kitoloncolásáról szólt, az mára egy olyan militarizált műveletté fajult, amely válogatás nélkül sújt le menedékkérőkre, kisgyermekekre és saját jogú amerikai állampolgárokra is. A minneapolisi utcákon folyó vér és a washingtoni költségvetési vétók egy olyan puskaporos hordót hoztak létre, amelynél már a helyiek is polgárháborús hangulatról beszélnek.
Gyermekek a célkeresztben: Kék nyuszis sapka és texasi fogvatartás
A Bevándorlási és Vámügyi Végrehajtási Hivatal (ICE) legutóbbi akciói során a humanitárius szempontok láthatóan háttérbe szorultak. A közösségi médiát és a jogvédőket egyaránt megrázta az a minnesotai eset, amely egy ötéves kisfiút érintett:
-
A kék nyuszis sapkás kisfiú: A gyermeket az apjával együtt, az óvodából hazaérkezve állították meg a fegyveresek. Miközben a hatóságok az apát tartóztatták le, a kisfiút a család ügyvédje szerint ténylegesen visszatartották a kinti hidegben.
A család állítása szerint az apa szabályosan, menedékkérőként tartózkodott az országban, mégis egy texasi fogvatartó központba szállították őket.
Kétéves kislány őrizetben: Csütörtökön egy hasonló incidens során egy kétesztendős gyermeket is őrizetbe vettek az apjával; a kislányt végül az anyjához hazaengedték, de az apa továbbra is rács mögött van.
Amikor a telefon is halálos ítélet: Kivégzések az utcán
A feszültség akkor érte el a kritikus pontot, amikor a razziák során amerikai állampolgárok is életüket vesztették. A Trump-adminisztráció „hazafiaknak” nevezi az ügynököket, ám a videófelvételek mást mutatnak.
„Egy nagyszerű amerikai várost szállt meg a saját szövetségi kormánya”
– jelentette ki Jacob Frey, Minneapolis polgármestere az események után.
A legmegrázóbb halálesetek:
Renee Good: Január 7-én egy ICE-ügynök lőtte agyon az autójában; a kormány azonnal „belföldi terroristának” bélyegezte, mielőtt a vizsgálat elindult volna.
Alex Jeffrey Pretti: A 37 éves, büntetlen előéletű amerikai ápolót szombat reggel végezték ki. A hatóságok szerint fegyverrel támadt, de a videóelemzések szerint:
- Pretti kezében csak egy mobiltelefon volt, amikor leterítették.
- A CNN elemzése szerint egy ügynök már elvette a fegyverét, mielőtt a halálos lövéssorozat leadták volna.
- Legalább 10 lövést adtak le rá 5 másodperc alatt, miközben mozdulatlanul feküdt a földön.
Politikai patthelyzet: Vétó a Szenátusban
A minneapolisi események hatására Chuck Schumer, a Szenátus demokrata vezetője bejelentette, hogy blokkolják a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) finanszírozását:
- A demokraták nem hajlandóak megszavazni azt a költségvetési csomagot, amely az ICE-nak szánt extra milliárdokat tartalmazza.
- Ha január végéig nem születik megállapodás, az amerikai államigazgatás működése megbénulhat (shutdown).
A kérdés már nem csak a határok védelméről szól, hanem arról, hogy marad-e bármi az amerikai demokráciából, ha a saját ügynökei azonosítatlanul, maszkban és bizonyítékokat meghamisítva lövöldöznek a nyílt utcán.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!