Sokan hiszik, hogy a számok mindig a puszta igazságot mutatják. A közvélemény-kutatások világa azonban ennél sokkal összetettebb lehet. Hann Endre, a Medián vezetője korábban meglepő őszinteséggel beszélt erről.
A befolyásolás mint tudatos cél?
A közvélemény-kutatók feladata elvileg a valóság pontos tükrözése lenne. Hann Endre azonban egy 444-nek adott interjúban elismerte, hogy ez nem mindig történik így.
„Valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek” – mondta. Ez a kijelentés alapjaiban rengeti meg a szakma iránti bizalmat.
Úgy tűnik, a közölt adatok olykor nem csupán mérnek. Sokkal inkább alakítani akarják a közhangulatot. Ezt az állítást más szakemberek is megerősítették abban a bizonyos beszélgetésben.
Öncenzúra a számok mögött
Hann Endre vallomása szerint a belső nyomás is szerepet játszhat az adatok tálalásában.
„Igenis volt, hogy öncenzúrát gyakoroltam” – vallotta be a Medián vezetője. Hozzátette, hogy olyat is sugalmazott, ami talán nem teljesen felelt meg a mért adatoknak. Ez a fajta eljárás komoly kérdéseket vet fel a közvéleménykutatások hitelességgel kapcsolatban.
A szakember szerint a kutatók ráhatással vannak az emberek véleményére. Úgy véli, a negatív hírek elvehetik az emberek kedvét az aktivitástól.
„Felelősséget érzek, hogy ha azt mondom, hogy az egyik tábor borzasztó gyatrán áll, akkor elveszem a szavazók kedvét” – fogalmazott. Hogy micsoda? Egy közvéleménykutató nem azt mondja, amit a megkérdezettek válaszai tükröznek?
Mennyit érnek így a mérések?
A nyilvánosság elé kerülő adatok tehát néha tudatosan szerkesztettek. A kutató szerint tény, hogy ezek a felmérések képesek befolyásolni az embereket. Ha azonban a szándék a formálás, nem pedig a tájékoztatás, a bizalom elvész.
Az elhallgatott vagy sugalmazott részletek teljesen más képet festhetnek egy kutatásban. Hann Endre szavai alapján érdemes óvatosan kezelni minden friss adatot.
Ne állj meg itt! Olvass tovább az Ellenszél változatos tartalmai között.
