Az Európai Bizottság 2025. december 11-én felszólította Magyarországot az árrésstop visszavonására. A testület szerint a korlátozás ellentétes az uniós belső piac szabályaival. Két hónapot adtak a válaszra és a jogszerű állapot helyreállítására.
A magyar intézkedés a magas infláció idején született. A kormány azt mondta, meg akarja fogni az élelmiszerárak újabb megugrását. Magyarország a közelmúltban az EU egyik legmagasabb inflációját élte meg. Ez politikailag is érzékennyé tette a bevásárlást.
Az árrésstop nem árplafon, hanem árrésplafon. A szabály a beszerzési és az eladási ár közti különbséget korlátozza. A kormány ezt az árrést a kereskedők profitjának tekinti. Brüsszel viszont arra hivatkozik, hogy ebből kell fizetni a költségeket is.
Az intézkedés idén tavasszal indult, és harminc alapélelmiszerre vonatkozott. A korlátot tíz százalékban határozták meg. Azóta többször hosszabbítottak, és szélesebb lett az érintett kör. A szabály a drogériákban árult cikkek egy részére is kiterjed.
A jelenlegi hatály a kormány szerint 2026. február 28-ig tart.
A bővítés december 1-jén újabb termékköröket is elért. Több húsféle, tejtermék és zöldség-gyümölcs is bekerült. Ilyen például az alma, a káposzta és a vöröshagyma. Egyes sajtoknál közben változott, mi marad a listán.
Brüsszel most két, úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Ez a kötelezettségszegési eljárás egyik utolsó lépcsője a bíróság előtt. Ha nincs érdemi változás, az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet. A végén akár pénzügyi szankciók is felmerülhetnek.
A Bizottság érvelése szerint a plafon túl alacsony a valós költségekhez képest. A boltoknak bért, bérleti díjat és energiát is fizetniük kell. Ezek a tételek sokszor meghaladhatják a beszerzési ár tíz százalékát. Ilyenkor a kereskedő veszteséget vállalhat, vagy más termékeken próbálhat kompenzálni.
A vita másik része az egyenlő bánásmód és a verseny kérdése. Külföldi láncok régóta azt állítják, hogy az intézkedés őket aránytalanul érinti. Több szereplő uniós fellépést kért, és most elégedetten reagált. Egy nagy nemzetközi lánc mérföldkőnek nevezte a bizottsági lépést.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint a kormány nem kíván visszalépni. A tárca a háztartások védelmével és a drágulás fékezésével indokol. A kabinet jelezte, hogy vitába száll a Bizottsággal, akár bíróság előtt is. Ez a következő hetekben jogi és politikai fordulatokat hozhat.
A fogyasztók szempontjából a legfontosabb kérdés egyszerű. Mi történik az árakkal, ha a plafon kikerül a rendszerből. A boltok nagyobb mozgásteret kapnának, de a verseny továbbra is fék. A beszállítói árak, az akciók és a kereslet is meghatározó marad.
Sokan attól tartanak, hogy a korlátozás kivezetése gyors drágulást hozhat. Mások szerint a mostani rendszer is átrendezi a polcokat. A kereskedők szűkebb kínálatot és kevesebb akciót is emlegetnek. A vásárlóknak ezért érdemes egységárat nézni, nem csak a matricát.
Két dátumot most érdemes figyelni. Az uniós határidő 2026. február közepén jár le. A magyar rendelet jelenleg 2026. február 28-ig él. A következő hetek döntik el, lesz-e kompromisszum vagy jön a bírósági szakasz.