Ismeretlen madárinfluenza-törzs végzett egy amerikaival – mit tudunk eddig?
A washingtoni egészségügyi hatóságok pénteken megerősítették: egy állampolgár életét vesztette egy olyan madárinfluenza-fertőzés szövődményei miatt, amelyet eddig még soha nem azonosítottak emberben. A hír világszerte nagy figyelmet kapott, mert bár a madárinfluenza régóta jelen van a vadmadár-populációkban, az új törzs emberre való átterjedése szakértők szerint új fejezetet nyithat a járványügyi kockázatok terén.
Ki volt az érintett, és mi történt?
A közlemény szerint az áldozat egy idős, krónikus betegségekkel küzdő személy volt, akit kórházban ápoltak H5N5 típusú madárinfluenza miatt. Az orvosi kezelések ellenére a páciens állapota súlyosbodott, és végül szövődmények következtében elhunyt.
Ez az első madárinfluenza-fertőzés emberben az Egyesült Államokban kilenc hónap után, és mindössze a második haláleset az országban, amely közvetlenül a vírusnak tulajdonítható.
Fontos kiemelni, hogy az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) továbbra is alacsonynak tartja a lakosságra vonatkozó általános kockázatot.
Hogyan fertőződhetett meg az áldozat?
A nyomozás jelenlegi állása szerint a fertőzés forrása nagy valószínűséggel a beteg saját udvarán tartott, több fajtából álló baromfiállomány volt. A hatóságok a háztáji környezetben is kimutatták a vírust, ami egyértelműen a közvetlen állat-ember kontaktusra utal.
A fertőzöttel szoros kapcsolatba került személyeket megfigyelés alá helyezték, ám eddig senkinél nem mutatták ki a vírust, és nincs bizonyíték emberről emberre történő terjedésre.
A madárinfluenza évtizedek óta jelen van a vadon élő madarak között világszerte. A legutóbbi amerikai kitörés azonban – amely 2022 januárjában kezdődött – szokatlanul magas számban érint emlősöket is. Ez önmagában is járványügyi figyelmeztető jel, mert az emlősökön való gyakori átugrás növeli a mutációk valószínűségét.
A CDC szerint eddig 70 emberi madárinfluenza-fertőzés történt az USA-ban a mostani hullám során. A legtöbb beteg állatokkal dolgozik – jellemzően szarvasmarha-telepeken, baromfitelep-munkakörökben vagy vadon élő madarakkal érintkezve.
Bár néhány eset súlyos lefolyású volt, a többség enyhe tünetekkel járt, például lázzal vagy kötőhártya-gyulladással. Ettől függetlenül az új törzs megjelenése aggodalomra ad okot, mert azt jelzi, hogy a vírus tovább fejlődik és alkalmazkodik.
Hogyan védekezhet, aki állatok közelében dolgozik?
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a megelőzés első számú eszköze a megfelelő védőfelszerelés és az óvatosság. Állatokkal vagy állati környezetben dolgozóknak javasolt:
-
védőkesztyű és maszk használata,
-
az állati ürülékkel való érintkezés kerülése,
-
elővigyázatosság madáretetők, ólak, kifutók tisztításakor,
-
minden beteg vagy elhullott állattal való kontaktus elkerülése.
A washingtoni egészségügyi hatóságok azt is kiemelik, hogy bár a szezonális influenza elleni oltás nem véd a madárinfluenzától, mégis ajánlott. Ennek oka, hogy a kettős fertőzés nagyon ritka ugyan, de elméletben lehetőséget adhat a vírusok keveredésére és egy olyan mutáció létrejöttére, amely könnyebben terjedhet emberről emberre. A lakosság átoltottsága tehát közvetve járványügyi védelmet jelent.
Az amerikai járványügyi szervek intenzív megfigyelést folytatnak, különösen azok körében, akik munkájuk vagy lakókörnyezetük miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve. A madárinfluenza jelenleg nem tekinthető közösségi terjedésű emberi fertőzésnek, de a szakmai konszenzus világos: minden új, emberben azonosított törzs növeli annak fontosságát, hogy figyeljük a vírus evolúcióját, és időben reagáljunk.
A történet még korántsem ért véget, és a következő hónapok döntőek lehetnek a járványügyi trendek alakulásában.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!