A váci közgyűlés legutóbbi ülésén olyan döntés született, amely sokak számára érthetetlen maradt. A Fidesz és a Mi Hazánk képviselői nem támogatták a Kórház utca átnevezését Göncz Árpád utcára. A kezdeményezés célja az volt, hogy a szabad Magyar Köztársaság első elnökére emlékezzen a város halálának tizedik évfordulóján. A javaslat elutasítása erős felháborodást váltott ki a térségben.
Sződliget ezzel egyedül maradt a váci járásban, ahol mégis született döntés Göncz Árpád tiszteletéről. A település vezetése a barackosi közparkként ismert zöldterületet nevezte el az egykori államfőről. A testület emellett elvi határozattal megnyitotta az utat egy későbbi mellszobor felállítása előtt is. A helyi közösség fontosnak tartja, hogy az első köztársasági elnök öröksége tovább éljen a település közterületein.
Göncz Árpád alakja a magyar történelemben mindig erős érzelmeket váltott ki. A kommunista diktatúra börtöneit is megjárta, mégis megőrizte hitét a szabadságban. Sokan tisztelték benne azt az embert, aki nem engedte elfelejteni, milyen fontos a demokrácia és a jogállam védelme. Meggyőződése volt, hogy a rendszerváltás után nem alakulhat ki újabb önkényuralmi rendszer. Nem engedett a hallgatás nyomásának, és mindig kiállt a nyílt párbeszéd mellett.
Életműve mégis sok politikai oldal számára kényelmetlen maradt. A szélsőségek nem fogadták el, mert nem szolgált ki egyetlen hatalmi tábort sem. Nem állt sem a Horthy-kultusz, sem a Kádár-korszak öröksége mögé. Önazonos maradt, és folyamatosan a köztársaság intézményeinek erősítésén dolgozott. Sokan éppen ezért tartják őt a rendszerváltás egyik legfontosabb erkölcsi támaszának.
A parlamentáris demokrácia első évtizedeiben meghatározó szerepet töltött be az ország életében. Köztársasági elnökként pártatlanul igyekezett biztosítani a politikai egyensúlyt. Sokak szerint ő volt az utolsó olyan államfő, aki a hivatalát elsősorban nem a pártok érdekében, hanem a demokratikus intézményrendszer védelmében gyakorolta.
Éppen ezért sokak számára fájó pont, hogy Vác nem kívánt csatlakozni az évfordulóra szervezett megemlékezésekhez. A döntés üzenete túlmutat egy utcanév politikai vitáján. Arról árulkodik, milyen nehezen találjuk ma a közös nevezőt olyan személyiségek esetében, akik a magyar demokrácia alapjait erősítették. Sződliget viszont továbbra is vállalja, hogy a köztársaság első elnökének alakját a település emlékezetének részévé teszi.
Göncz Árpád öröksége ma is sokak számára a szabadság és a felelősségvállalás példája. Emléke azért fontos, mert segít megérteni, mit jelent megőrizni egy ország demokratikus alapjait nehéz időkben is.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj. Kövess minket a Facebookon is!