Most már Szijjártó is beleállt, nagy lehet a baj Orbán megállapodásával.
Az utóbbi napkban kiemelt figyelem irányult arra, milyen megállapodást kötött Orbán Viktor Donald Trumppal az orosz energiaimportot érintő amerikai szankciókkal kapcsolatban. A magyar kormány azt kommunikálta, hogy Magyarország korlátlan időre mentességet kapott, ám amerikai források – köztük a Fehér Ház – ezzel szemben határozottan azt állítják:
a kedvezmény csak egy évre szól.
Szijjártó: „Nem hangzott el időtáv, a kézfogás volt a megállapodás”
Szijjártó Péter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt, hogy Trump és Orbán tárgyalásán semmilyen konkrét időtartamot nem rögzítettek. A külügyminiszter szerint a lényeg nem is a dokumentumban, hanem a felek közötti politikai bizalomban rejlik:
„Orbán Viktor és Donald Trump kezet fogtak arra, hogy Magyarország mentességet kap.”
Szijjártó azt hangsúlyozta, hogy az időtáv csak „technikai részlet”, amelyet később az amerikai adminisztráció fog pontosítani. Ez azonban éles ellentétben áll a korábbi kormányzati kommunikációval.
Orbán korábban „időhatár nélküli” mentességről beszélt
A miniszterelnök korábban egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a mentesség korlátlan időre szól azokra a szankciókra, amelyek a Török Áramlat és a Barátság kőolajvezeték működését érintették volna.
Ez a kijelentés belpolitikai szempontból kulcsfontosságú volt: azt sugallta, hogy a magyar kormány stabil, hosszú távon is fenntartható energiabiztonságot vívott ki.
A mostani magyarázat azonban inkább azt mutatja, hogy a megállapodás szóbeli és képlékeny, és komoly hibahatárral rejt magában diplomáciai értelmezési kockázatokat.
A Fehér Ház: az egész csak egy évre szól
A Telex kérdésére a Fehér Ház egyik tisztviselője megerősítette:
A mentesség időtartama egy év.
Ugyanezt közölték:
-
a CNN amerikai forrásai,
-
a BBC,
-
és a Reuters diplomáciai értesülései.
Ez tehát nem félreértés vagy fordítási különbség, hanem következetes amerikai álláspont. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Magyarország nem hosszú távú kivételt kapott, hanem haladékot – időt arra, hogy alkalmazkodjon az orosz energiahordozókról való leváláshoz.
Közben Magyarország egyre több alternatív gázra szorul
Szijjártó a beszélgetésben arra is kitért, hogy Magyarország már most több forrásból vásárol cseppfolyósított földgázt (LNG):
-
orosz,
-
francia,
-
holland,
-
és várhatóan amerikai szállítók is szerepelnek a listán.
Az amerikai LNG esetében egy ötéves, összesen 2 milliárd köbméteres szerződésről folynak tárgyalások.
Ez a lépés azt mutatja, hogy Magyarország – politikai szólamok ide vagy oda – kénytelen diverzifikálni, mert a jelenlegi energiaszerkezet fokozatosan fenntarthatatlanná válik.
Nukleáris bővítés: lehetőség vagy újabb függőség?
Orbán és Trump tárgyalásán a paksi beruházás ügye is előkerült. A felek abban állapodtak meg, hogy:
-
eltörlik a Paksot érintő amerikai szankciókat,
-
Magyarország amerikai fűtőelemeket vásárol,
-
tárgyalnak kis moduláris reaktorok (SMR) telepítéséről.
Szijjártó szerint 5–12 SMR-blokk telepítése akár 10–20 milliárd dollárba is kerülhet. A kérdés: honnan lesz erre pénz? A külügyminiszter válasza egyszerű volt:
a gazdasági növekedés megteremti a forrásokat.
Ez azonban optimista előfeltevés – különösen egy energiaár-érzékeny, külső energiahordozóktól erősen függő gazdaság esetében.
Az ügy lényege nem csupán az, hogy a mentesség egy évre vagy korlátlan időre szól. A kérdés az, hogy Magyarország mennyire épít hosszú távon kiszámítható energiastratégiát, és képes-e valóban függetlenedni mind az orosz, mind más külföldi energiaszállítóktól.
Ma úgy tűnik:
-
a kormány diplomáciai sikerként mutat be valamit, ami valójában pusztán átmeneti könnyítés,
-
és az energiapolitika továbbra is reaktív, nem pedig előrelátó.
A következő egy év döntő lesz: az ország alkalmazkodik – vagy újra megvárja, hogy mások írják a játékszabályokat.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!