Közel a döntés: így változhat a minimálbér és a garantált bérminimum – mit jelent ez a dolgozóknak és a vállalkozásoknak?
Új szakaszához érkeztek a tárgyalások a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról. Hónapok óta zajlanak az egyeztetések a munkaadói és munkavállalói oldal között, és úgy tűnik, mostanra sikerült érdemben közelíteni az álláspontokat. A következő napokban már a kormány lépése lesz meghatározó, hiszen az adópolitikai döntések – különösen a szociális hozzájárulási adó (szocho) esetleges csökkentése – dönthetik el, mekkora béremelés fér bele a gazdaságba.
A kérdés nemcsak azok számára kardinális, akik minimálbéren vagy garantált bérminimumon dolgoznak, hanem a hazai vállalkozások és a teljes munkaerőpiac működésére is hatással lehet.
Hol tartanak most a tárgyalások?
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) legutóbbi ülésén mindkét oldal képviselői – köztük Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár és Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke – jelezték: látják a megegyezés lehetőségét.
Eddig a munkaadók 6–8 százalékos, a munkavállalói oldal pedig 10–12 százalékos béremelést tartott indokoltnak. A kompromisszumos megoldás azonban a szocho csökkentésétől függ – vagyis attól, enyhíti-e a kormány a vállalkozások terheit.
„Megközelítettük a megállapodást, de konkrét számokról csak akkor lehet beszélni, ha a kormány dönt az adócsökkentésről” – fogalmazott Mészáros Melinda.
Ez azt jelenti, hogy a végső szó most a kabineté. Amennyiben november közepéig nem történik megállapodás, a kormány a veszélyhelyzeti jogkörök alapján is rendeletben dönthet a bérekről – így akár még az év végéig jogszabállyá válhat a módosítás.
Miért ilyen nehéz most megegyezni?
A tavaly aláírt hároméves bérmegállapodás azért borult, mert a gazdasági környezet alapjaiban változott meg:
-
a GDP-növekedés jelentősen elmaradt a várttól,
-
az infláció magasabb lett a prognózisoknál,
-
a vállalkozások terhei nőtték, a profitok sok helyen csökkentek.
A korábbi egyezség tartalmazott egy „korrekciós záradékot”: ha a fő gazdasági mutatók 1 százaléknál nagyobb eltérést mutatnak, újra kell tárgyalni a bértételeket. Ez most bekövetkezett.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A munkaadói oldal szerint nem reális 13 százalékos minimálbér-emelés jövőre, hiszen a gazdaság lényegesen gyengébben teljesít. Emiatt kerülhetett képbe a szocho-csökkentés, amely ellensúlyozhatja a béremelés költségeit.
Miért a garantált bérminimum a kulcskérdés?
Bár a közbeszédben legtöbbször a minimálbér szerepel, a gazdaság és a munkavállalók szempontjából valójában a garantált bérminimum az igazán meghatározó.
A minimálbér körülbelül 200 ezer dolgozót érint.
A garantált bérminimum viszont sokkal több, főként szakmával rendelkező munkavállalót.
Ahogy Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke fogalmazott:
„Valójában mindenki a garantált bérminimumra figyel. A vállalatok bérezési rendszerei is ehhez igazodnak, nem a minimálbérhez.”
A kereskedelmi vállalkozások például különösen nehéz helyzetben vannak: miközben az inflációellenes lépések (mint az árrésstopok) csökkentették a profitjukat, a bérköltségek továbbra is emelkednek.
Mit jelenthet ez a dolgozóknak?
Ha létrejön a megállapodás és csökken a szocho, akkor várhatóan mérsékelt, de érezhető emelés jön a 2026-os minimálbérben és a garantált bérminimumban is. A bérek így reálértékben is jobban közelíthetnek a megélhetési költségekhez – bár a gazdasági környezet nem teszi lehetővé a gyors felzárkózást.
Ugyanakkor a béremelés nem csak pénzügyi kérdés: hatással van a munkaerő-megtartásra, a termelékenységre és arra is, hogyan alakulnak a vállalatok beruházási döntései.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!