Jöhet az arcfelismerő a dohányboltokba: itt vannak a részletek

Egyre több cég kínál arcfelismerő életkor-ellenőrzést a trafikoknak, de nem mindenki lelkesedik érte.

Egy új hirdetés kavarta fel a kedélyeket a dohányboltosok csoportjában: egy cég AI-alapú arcfelismerő kamerát kínál bérlésre minden trafiknak. A készülék a pénztárhoz szerelhető, és a cég szerint képes 99,8 százalékos pontossággal megállapítani a vásárló életkorát. A rendszer így segíthet elkerülni a súlyos bírságokat, amelyek a kiskorúak kiszolgálása miatt járnak.

A reklám szerint az eszköz minimum egy évre bérelhető, és különösen azoknak ajánlják, akiket már megbüntettek fiatalkorú kiszolgálásáért. A poszt ígéri: a kamera nem gyűjt adatokat a kormány számára, nem azonosítja a személyeket, és adatvédelmileg teljesen szabályos. A forgalmazó szerint még a „szakállas kiskorút” is felismeri.

AI-alapú arcfelismerő kamera hirdetése dohányboltos Facebook-csoportban.

A hozzászólásokból viszont kiderül, hogy nem mindenki rajong az ötletért. Több trafikos drágának és feleslegesnek tartja a rendszert, mások attól tartanak, hogy tévesen jelzi majd a kiskorúakat, vagy elriasztja a vásárlókat. Akadt olyan hozzászóló is, aki attól fél, hogy az arcfelismerés bevezetése újabb adatvédelmi vitákat szül majd.

De vajon törvényes egy ilyen rendszer használata Magyarországon?

Mit mond a jog?

A magyar szabályozás szerint a dohányboltos köteles megtagadni a kiszolgálást kiskorú vásárló esetén, és ha kétsége van, igazolványt kell kérnie.
Semmilyen rendelet nem írja elő arcfelismerő használatát – ez pusztán egy önkéntes, technikai segítség lehet.

Az ilyen kamerák viszont személyes adatot kezelnek, hiszen az emberi arc képmása az adatvédelmi jog szerint annak számít. Ha a rendszer csak életkort becsül, és nem azonosít konkrét személyt, az enyhébb megítélés alá esik. De még így is kell jogalap, adatkezelési tájékoztató, és biztosítani kell, hogy az eszköz ne rögzítsen vagy továbbítson képeket.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) szerint az életkor-becslő rendszerek csak akkor megengedhetők, ha arányosak a célhoz képest, és bizonyíthatóan hatékonyak. A trafikosnak tehát adatvédelmi hatásvizsgálatot (DPIA) kell készítenie, mielőtt ilyen technológiát bevezet. Ha a rendszer képfelvételt tárol vagy központi szerverre továbbít, az már kockázatos lehet a GDPR szempontjából.

Megéri belevágni?

A kiskorúak kiszolgálása súlyos büntetéssel járhat, akár több millió forintos kiesést okozva a bolt számára. Az AI-kamera ezért elsőre vonzó megoldásnak tűnhet. De amíg a jogi háttér ennyire kényes, sok trafik inkább marad a személyes ellenőrzésnél.

Egy biztos: a mesterséges intelligencia belépett a magyar trafikok világába, de a kérdés, hogy mennyire fér össze a technológiai lelkesedés az adatvédelem és a vásárlói bizalom követelményeivel.

Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj. Kövess minket a Facebookon is!

loading...