Hatalmasat bukott Orbán szövetségese.
Meglepetéssel végződött a holland előrehozott parlamenti választás: a progresszív-liberális D66 párt történelmi sikert ért el, miközben Geert Wilders, az Orbán Viktorhoz közel álló, bevándorlásellenes politikus pártja visszaesett.
A szavazatok 90 százalékos feldolgozottságánál fej fej mellett állt a két formáció, 26–26 mandátummal a 150 fős parlamentben – írta a Reuters. Ez az eredmény új korszakot jelezhet a holland politikában, ahol a mérsékelt, Európa-párti hangok kerülhetnek előtérbe a populista retorika helyett.
Hogyan jutott idáig Hollandia?
A mostani választásra azért került sor, mert Wilders Szabadságpártja (PVV) májusban megbuktatta a saját maga által is létrehozott koalíciós kormányt. A négypárti együttműködés alig egy évig bírta a belső feszültségeket – főként a migrációs politika és az uniós irányvonalak kérdésében.
Ez az új választás öt éven belül már a harmadik volt Hollandiában, ami jól mutatja, milyen mély politikai instabilitás uralkodik az országban. A korábbi voksolások során Wilders pártja még látványosan erősödött, 37 mandátumot szerezve, most viszont veszített korábbi lendületéből.
A választás igazi győztese: a D66
A D66 liberális párt az este legnagyobb nyertese: a korábbi eredményéhez képest megháromszorozta parlamenti képviseletét. Programjuk középpontjában az oktatás, a digitalizáció, a zöld átállás és az európai együttműködés áll – olyan témák, amelyekkel sikerült megszólítaniuk a városi, fiatal és magasan képzett szavazókat.
A szakértők szerint a D66 sikerének egyik kulcsa az volt, hogy pozitív jövőképet kínált a holland társadalomnak, miközben Wilders inkább a félelemre és dühre épített kampányt folytatott. A holland közvélemény pedig úgy tűnik, inkább az együttműködést és stabilitást választotta a konfliktus helyett.
Wilders elismerte a vereséget
Geert Wilders csalódottan nyilatkozott az eredményről, elismerve, hogy pártja nem lesz tagja a következő kormánynak. A politikus azonban hangsúlyozta, hogy ellenzékből is folytatja a küzdelmet a bevándorlás szigorítása és a holland szuverenitás erősítése mellett.
„Nem adjuk fel. A holland nép hangját továbbra is hallatni fogjuk” – fogalmazott a sajtónak Hágában.
Nehéz koalíciós tárgyalások jönnek
A holland politikai rendszerben a kormányalakításhoz legalább 76 mandátum szükséges, vagyis a jelenlegi erőviszonyok mellett négy pártnak kellene összefognia. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint a D66 a kereszténydemokratákkal (CDA), a jobboldali liberális VVD-vel és a Zöldek–Munkáspárt szövetségével alakíthat kormányt.
A tárgyalások azonban várhatóan hosszú hónapokig is eltarthatnak, hiszen az ideológiai különbségek jelentősek. Hollandiában nem ritka, hogy a koalíciós egyeztetések fél évnél is tovább húzódnak.
Mit jelent ez Európának – és Magyarországnak?
A választási eredmény Európa-szerte üzenetértékű: a kontinens egyik legliberálisabb országában a szélsőséges retorika háttérbe szorult, és újra előtérbe került a demokratikus értékekre, együttműködésre és fenntarthatóságra építő politika.
Ez a fordulat különösen figyelemre méltó Magyarország szempontjából, hiszen Geert Wilders Orbán Viktor egyik leglátványosabb európai szövetségese volt az utóbbi években. A holland eredmény tehát azt is mutatja, hogy a populista hullám megtorpanhat Nyugat-Európában, miközben a középpártok újra megerősödnek.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!