Már a Kreml is Orbán álmát rombolja. Elmaradhat a budapesti Trump–Putyin csúcstalálkozó? A Kreml bejelentése után minden bizonytalanná vált.
Kérdésessé vált a budapesti csúcstalálkozó
Egyre bizonytalanabbá válik a Donald Trump és Vlagyimir Putyin között tervezett budapesti csúcstalálkozó. Bár az amerikai elnök korábban arról beszélt, hogy két héten belül sor kerülhet a találkozóra, a Kreml most jelezte: nincs kijelölt időpont, és az előkészületek még korai szakaszban vannak.
A bejelentés gyakorlatilag lehűtötte azokat a várakozásokat, hogy Budapest rövid időn belül a béketárgyalások színhelyévé válhat.
A helyzetet Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megerősítette:
„Nincs konkrét menetrend, az előkészítés időt igényel, és komoly szervezési munkát követel.”
Ez a mondat sokat elárul a valós diplomáciai háttérfolyamatokról: a nyilvános nyilatkozatok mögött valószínűleg komoly nézetkülönbségek húzódnak meg Moszkva és Washington között.
Lavrov és Rubio találkozója sem valósul meg – megingott az alap
A diplomáciai egyeztetések alapját jelentő külügyminiszteri találkozót – Szergej Lavrov és az amerikai Marco Rubio között – a héten nem tartják meg, pedig ez lett volna az előkészítő lépés a budapesti csúcs előtt.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes ezt „túl korainak” nevezte, ami szakértők szerint arra utal, hogy Moszkva még nem látja elérkezettnek az időt a politikai kompromisszumra.
A CNN forrásai arról számoltak be, hogy a csúcstalálkozót „egyelőre elhalasztották”. Az amerikai fél állítólag attól tart, hogy Oroszország továbbra is maximalista feltételekhez kötné a tűzszünetet, amit Washington és Kijev egyaránt elfogadhatatlannak tart.
Mi állhat a háttérben? – Moszkva pozíciója változatlan
Lavrov külügyminiszter cáfolta a „tisztességtelen” vádakat, de elismerte, hogy Moszkva álláspontja nem változott az alaszkai Trump–Putyin találkozó óta. A Kreml továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a konfliktus „elsődleges okait” – vagyis Ukrajna semlegességét, a fegyveres képességek korlátozását és a vitatott területek státuszát – előbb rendezzék, csak utána kerülhet sor valódi béketárgyalásra.
Putyin már korábban is hangsúlyozta: Oroszország elkötelezett a háború befejezése mellett, de csak akkor, ha a feltételek tartós biztonsági garanciákat biztosítanak Moszkva számára. Ez a retorika azonban sokak szerint inkább időhúzási taktika, mint valós békeszándék.
Európa türelme fogy – Kijev szerint Oroszország csak halogat
Volodimir Zelenszkij és nyolc európai vezető közös nyilatkozatban vádolta Moszkvát azzal, hogy tudatosan húzza az időt, miközben továbbra is pusztítja Ukrajnát. A közlemény szerint „Ukrajna az egyetlen fél, amely valóban a békét akarja”.
Az európai diplomácia egyre inkább attól tart, hogy a Kreml a tárgyalások ígéretével próbálja elaltatni a nemzetközi nyomást, miközben katonailag tovább erősíti pozícióit.
Trump ígérete és a valóság közötti szakadék
A csúcstalálkozó elhalasztása komoly presztízsveszteség Donald Trump számára is. Az amerikai elnök kampányában gyors háborúlezárást ígért, de eddig nem tudott érdemi engedményeket elérni Moszkvától.
Bár Trump legutóbbi javaslata – a jelenlegi frontvonalak „befagyasztása” – átmeneti tűzszüneti alapként szóba került, Kijev és több európai főváros is csak ideiglenes megoldásnak tekinti.
A realitás az, hogy a békefolyamat továbbra is a geopolitikai sakkjátszma része: Moszkva időt nyer, Washington nyomást gyakorol, Európa pedig egyre inkább a bizonytalanság árnyékában politizál.
Lehet még budapesti csúcstalálkozó?
Bár a hivatalos kommunikációban még nem zárták ki a budapesti találkozót, a jelenlegi diplomáciai helyzet alapján egyre kevésbé valószínű, hogy rövid időn belül megvalósul.
A Kreml szerint a helyszín és az időpont másodlagos kérdés – sokkal fontosabb, hogy az alaszkai egyezség végrehajtása előrehaladjon. Ez a kijelentés azonban jól mutatja: a diplomáciai realitás most nem a gyors béke felé mutat, hanem a tárgyalási tér újrarendezéséről szól.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!