Sokan emlékeznek még arra a napra, amikor az Európai Parlament Judith Sargentini nevétől volt hangos. 2018 szeptemberében a holland zöldpárti képviselő nevével fémjelzett jelentés megrengette az uniós politikát — és hosszú időre meghatározta Magyarország viszonyát Brüsszelhez. De mi lett végül a nagy vihart kavart dokumentum sorsa?
A Sargentini-jelentés volt az első komoly európai kísérlet arra, hogy számon kérje Orbán Viktor rendszerének demokratikus visszalépéseit. A jelentés 12 pontban sorolta fel, hogy Magyarországon hogyan sérülnek az EU alapértékei: a bíróságok függetlenségétől a sajtószabadságon át egészen a menekültpolitikáig.
Sargentiniék szerint a kormány éveken át tudatosan bontotta le a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az Európai Parlament döntése egyértelmű volt: a képviselők 448 igen szavazattal elindították a 7-es cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen. Ez a legsúlyosabb eszköz, amellyel az EU a tagállamok jogállamisági problémáira reagálhat.
Orbán Viktor már akkor is politikai támadásként beszélt róla. A Fidesz kommunikációs gépezete Brüsszel bosszújának állította be az ügyet, és a „Magyarországot támadják” narratíva azóta is a kormányzati propaganda egyik alappillére maradt.
De mi történt ezután?
A 7-es cikkely eljárása a Tanácsban elakadt. A döntésekhez egyhangú támogatás kell, márpedig Lengyelország — amely maga is hasonló eljárás alatt állt — előre jelezte, hogy megvétózna bármiféle szankciót. Így a folyamat gyakorlatilag befagyott.
A Sargentini-jelentés következményei
Ennek ellenére a Sargentini-jelentés mérföldkő lett: innen datálható, hogy az EU új jogállamisági mechanizmusokat kezdett kidolgozni. Ezek közé tartozik a jogállamisági feltételrendszer, amely ma már lehetővé teszi, hogy az uniós pénzek kifizetését visszatartsák, ha egy ország megsérti az alapelveket.
Magyarország ma több milliárd eurótól van elzárva éppen ezek miatt a szabályok miatt — vagyis Sargentini hatása évekkel később is érezhető.
Bár a Fidesz 2019-ben kilépett az Európai Néppártból, és azóta Brüsszelt rendszeresen ellenségként ábrázolja, a folyamat, amit a jelentés elindított, máig folytatódik. Az EU ma már nem csupán politikai vitákat folytat, hanem pénzügyi nyomást is gyakorol a jogállamiság védelmében.
A Sargentini-jelentés tehát nem maradt puszta papírhalom. Lehet, hogy a 7-es cikk eljárása elakadt, de a dokumentum új korszakot nyitott az EU és Magyarország kapcsolatában. És bár Orbán kormánya akkor diadalittasan hirdette, hogy „megnyertük Brüsszel ellen”, azóta kiderült: az igazi következmények csak most érnek be.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj. Kövess minket a Facebookon is!