Súlyos dologra figyelmeztetnek a 2026-os választások kapcsán.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke kemény szavakkal beszélt a Forbes Money Summiton:
ha a Fidesz marad kormányon a 2026-os választások után, jövő nyárra komoly megszorítások várhatók – még akkor is, ha más nevet adnak nekik.
„Hívhatják akár szilvás gombócnak is, a lényeg ugyanaz: megszorítás lesz” – mondta Surányi. Szerinte a mostani helyzet kísértetiesen hasonlít a 2022 utáni időszakhoz, amikor a kormány a választások után megemelte a bankadót, a kiskereskedelmi adót és más terheket, miközben gondosan kerülte a „megszorítás” szót.
Miért beszél mindenki megszorításról?
A gazdaság lassan nő, a költségvetés hiánya magas, és az államadósság finanszírozása egyre drágább. Ilyenkor a piac – vagyis a befektetők és hitelezők – gyors korrekciót vár a kormánytól. Magyarul: valahol faragni kell a költségekből, vagy több pénzt kell beszedni.
Surányi szerint mindegy, hogyan nevezik, a hatása ugyanaz:
bármilyen intézkedés, ami adóemelést, díjnövelést vagy kiadáscsökkentést jelent, az megszorítás.
Ha marad a Fidesz: jöhet a szigor
A volt jegybankelnök úgy látja, a jelenlegi kormány szűk mozgástérrel néz szembe, és valószínűleg ismét a jól ismert eszközökhöz nyúlna:
-
különadók meghosszabbítása vagy emelése,
-
fogyasztási adók finomhangolása,
-
beruházások elhalasztása,
-
az állami működés visszafogása.
Ezek rövid távon javítják a költségvetési számokat, de hosszú távon fékezhetik a beruházásokat és gyengíthetik a fogyasztást. Vagyis előbb-utóbb a mindennapi életben is érezni lehetne a szorítást – magasabb árak, lassuló gazdaság, kevesebb fejlesztés formájában.
Ha új kormány jön: van kiút megszorítás nélkül?
Surányi szerint igen, de csak akkor, ha az új vezetés a kiadási oldalon kezdi a takarékoskodást. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy:
-
Leállítják az állami cégeken keresztül a magánszektorba csorgó százmilliárdokat,
-
Megvágják az állami médiára és propagandára költött pénzeket,
-
Bevonják az online kaszinók és szerencsejátékok fizetéseit a költségvetésbe,
-
És átláthatóbbá teszik az állami kiadásokat, beszerzéseket.
Ezzel nem a lakosságot, hanem a felesleges állami költekezést sújtanák. A gond csak az, hogy ez lassabb és politikailag nehezebb út – idő kell, mire a megtakarítások valóban megjelennek a kasszában.
Hogyan érintheti ez a mindennapokat?
A háztartások számára:
-
Ha a kiigazítás inkább a kiadási oldalt érinti, az kevésbé fájdalmas: nem közvetlen adóemelés, hanem az állam spórol rajtad kívül.
-
Ha viszont új adók jönnek, az hamar érezhető lesz a bolti árakon, szolgáltatási díjakon és rezsin.
-
A politikai döntésektől függ, hogy melyik irányt választják – de a rezsi és az alapdíjak kérdése mindig kényes.
A vállalkozások számára:
-
Érdemes felkészülni plusz 1–2 százalékpontos szektorális teherre,
-
Át kell gondolni a közbeszerzésekre és állami hirdetésekre épülő bevételeket,
-
Fontos a készpénz-tartalék és a forgótőke növelése legalább fél évre előre.
A befektetők számára:
-
Az első 100 nap lesz döntő: kiderül, milyen adócsomag jön, lesz-e közbeszerzési moratórium, csökkentik-e az állami média költségkeretét, és hogyan szabályozzák a szerencsejáték-piacot.
Bárhogy is nevezzük, megszorítás lesz
Surányi György szerint a kérdés nem az, lesz-e megszorítás, hanem az, hol és kin hajtják végre. Ha az állam először a saját költéseit vágja vissza, kisebb teher jut a lakosságra és a vállalkozásokra. Ha viszont a hiányt új adókkal próbálják betömni, akkor a végén megint mi, hétköznapi emberek fizetjük meg az árát.
A választás tétje tehát nem csak politikai, hanem nagyon is gazdasági: vajon a következő kormány a könnyebb, gyorsabb, de fájdalmasabb utat választja – vagy a lassabb, átláthatóbb, de igazságosabb megoldást.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!