Brüsszel visszavágott: Orbánék trükkje nagyon rosszul sült el.
Hiába próbálta meg a magyar kormány ügyesen átcsoportosítani az uniós forrásokat, a brüsszeli döntés végül épp az ellenkező hatást váltotta ki. Az Európai Bizottság nemcsak hogy nem oldotta fel a korábban befagyasztott pénzeket, hanem újabb százmilliókat vont zárolás alá.
Egy kiskapu, ami bezárult
Tavasszal a magyar kormány a kohéziós források félidős felülvizsgálatakor – egy uniós kiskaput kihasználva – 545 millió eurónyi átcsoportosítást kezdeményezett. A cél az volt, hogy az eddig blokkolt támogatások egy részét olyan programokba irányítsák át, ahol a kifizetések nincsenek felfüggesztve.
A lépés mögött egy világos logika húzódott: Magyarország legalább részben hozzáférhessen a még mindig befagyasztott kohéziós forrásokhoz, amelyeket a Bizottság a jogállamisági eljárások miatt tart vissza.
Brüsszel formálisan ugyan elfogadta az átcsoportosítást, a pénz túlnyomó része azonban továbbra is a korlátozás hatálya alatt maradt. Sőt, a manőver végül „visszafelé sült el”: az Európai Bizottság további 300 millió euró kifizetését is felfüggesztette.
Miért jár mégis egy kis előny?
A magyar kormány egyetlen területen mégis jól járt: a STEP (Strategic Technologies for Europe Platform) program révén a támogatásokhoz kapcsolódó előfinanszírozás 30 százalék lehetett – ami kétszerese a szokásos uniós gyakorlatnak.
Ez ugyan nem külön magyar kedvezmény, de más tagállamok – például Olaszország és Spanyolország – is hasonló feltételek mellett kaptak előleget, ha időben módosították a programjaikat a STEP prioritásaihoz igazítva.
Mit jelent a félidős felülvizsgálat?
A midterm review az EU kohéziós politikájának egyik legfontosabb ellenőrzési pontja. A 2021–2027-es időszak közepén az Európai Bizottság minden tagállam esetében értékeli a fejlesztési programokat, és lehetőséget ad arra, hogy azok új prioritásokat, átrendezett forrásokat vagy magasabb társfinanszírozást kapjanak.
A cél az, hogy a tagállamok gyorsabban reagáljanak az új kihívásokra – például a védelmi ipar, a vízgazdálkodás, vagy a zöld és digitális átállás területén.
Az új szabályok szerint azok az országok, amelyek programjaik legalább 10 százalékát ezekre a stratégiai célokra irányítják, plusz rugalmasságot és pénzügyi ösztönzőket kapnak.
A magyar helyzet: feltételek, amik nem teljesülnek
A Bizottság ugyanakkor csak az előfinanszírozást utalja automatikusan. A tényleges kifizetésekhez minden országnak teljesítenie kell az úgynevezett feljogosító feltételeket – ezek biztosítják, hogy az uniós alapok ne sértsék az EU Alapjogi Chartáját.
Magyarország esetében épp ez a pont jelent akadályt: a Bizottság szerint továbbra sem garantált az akadémiai szabadságés az igazságszolgáltatás függetlensége. Emiatt a magyar költségvetésből előfinanszírozott uniós projektek megtérítése továbbra is felfüggesztve marad.
Átcsoportosítás, ami drágán jött vissza
A magyar kormány két fő programban hajtott végre módosítást:
-
a GINOP Pluszban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz) főként kutatási és innovációs forrásokat,
-
a DIMOP Pluszban (Digitális Megújulás Operatív Program Plusz) pedig digitális fejlesztési tételeket csoportosított át.
Az áthelyezett 545 millió euróból mintegy 400 millió olyan területről érkezett, amely már korábban is be volt fagyasztva, a fennmaradó 140 millió pedig most került újonnan a zárolt körbe.
Brüsszel szerint az átcsoportosítás következtében újabb programrészek váltak érintetté, mivel az átmozgatott források részben olyan projektekhez kötődtek, amelyeknél az akadémiai autonómia hiánya miatt jogi aggályok merültek fel.
Az eredmény: a korábban 2,45 milliárd euróra becsült fagyasztott összeg 2,76 milliárdra nőtt – vagyis közel 300 millió euróval több forrást zároltak, mint korábban.
A vita gyökere: az alapítványi egyetemek és a politikai befolyás
A Bizottság szerint Magyarország továbbra sem zárta ki maradéktalanul a modellváltott, alapítványi fenntartású egyetemeket az uniós támogatásokból.
Noha a kormány formálisan már nem engedi, hogy ezek az intézmények kedvezményezettként szerepeljenek, közvetett módon – például kutatási konzorciumok vagy alvállalkozói kapcsolatok révén – továbbra is részt vehettek volna a projektekben.
A Bizottság jogi szolgálata ezt nem tekinti megfelelésnek az Alapjogi Charta előírásainak, ezért a forrásokat ismét zárolták. Brüsszel szerint akár egyetlen kormányrendelet is elegendő lenne ahhoz, hogy a magyar fél orvosolja a problémát – eddig azonban ez nem történt meg.
Következmények és kilátások
Bár a kormány azzal érvel, hogy az átcsoportosítás a magyar gazdaság modernizálását szolgálja, a gyakorlatban még távolabb kerültünk az uniós források felszabadításától.
A zárolások miatt több, egyetemekhez és kutatási együttműködésekhez kapcsolódó projekt továbbra sem indulhat el, ami különösen érzékenyen érinti a K+F szektort és az innovációs ökoszisztémát.
A helyzet azonban nem reménytelen: részleges jogszabály-módosításokkal a kormány előtt nyitva áll a lehetőség, hogy visszanyerje Brüsszel bizalmát. Ehhez azonban valódi garanciákra lesz szükség az egyetemi autonómia és a jogállami elvek érvényesülése terén.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!