Marika 74 éves, egyedül él egy kisváros szélén, egy másfél szobás panellakásban. A férje már rég elment, a gyerekek messze dolgoznak. A nyugdíja 142 ezer forint. Ebből kell mindent megoldania. Az Ellenszél arra volt kíváncsi, a kisnyugdíjas megélhetés miként oldható meg, és hogyan került a kisboltba egy faliújság is, ahol a praktikáit összeszedik.
„Az elején sírtam. Aztán rájöttem, sírással nem telik meg a hűtő” – mondja nevetve. Innen indult az egész. Először a piacra kezdett kijárni, de nem vásárolni, hanem figyelni.
„Megnéztem, melyik árus mit csinál a nap végén. Rájöttem, hogy sokan inkább odaadnák olcsóbban a maradék zöldséget, mintsem kidobják” – tette hozzá.
Egy idő után már ismerősként fogadták. Pár almát, fél kiló krumplit kapott szinte ajándékba. Ebből mindig főzött valamit. Cserébe süteményt vitt, ha tudott. „Nem ingyen kérem, csak másképp fizetek” – mondja. „Ezután jöttem rá, hogy sok hozzám hasonlónak nincs pénze, viszont sok piacos nem mindig kaphat házi kosztot. Nekem már sajnos nincs kire főzni, ellenben az alapanyagokért cserébe egy kondérral is megfőzök. Így megoldódott a zöldség, a gyümölcs igényem, és még főtt ételek is kerülnek az asztalra mindennap. A káposzta is megmarad és a kecske is jóllakik” – nevetett az idős hölgy.
Marika néni praktikáit egy faliújságra is kitették – a kisnyugdíjas megélhetés lehetséges
A spórolásból lassan életforma lett. Marika nem vesz készételt, inkább megfőz mindent otthon. A régi varrógépét is elővette, és a környéken sokan hozzá viszik megvarrni a függönyt, nadrágot. Nem kér sokat, csak annyit, hogy jusson a csekkekre és egy kis kávéra.
A szomszédok eleinte furcsán nézték, ma meg tőle kérnek tanácsot. Hogyan lehet úgy élni, hogy ne kelljen mindig panaszkodni? Marika csak legyint: „Nem szégyen spórolni, szégyen nem gondolkodni.”
Mostanra fél város ismeri. A helyi kisboltban „Marika néni praktikái” néven külön kis faliújság is van, ahova kiírják a tippjeit: mivel lehet olcsóbban főzni, hogyan lehet otthon mosószert készíteni, mire jó a szódabikarbóna vagy éppen a háztartási ecet.
„Nem várok csodát senkitől. Amit én meg tudok tenni, azt megteszem. Ha más is így tenne, könnyebb lenne mindenkinek” – teszi hozzá.
Marika története nem a pénzről szól, hanem arról, hogyan lehet méltósággal élni akkor is, ha kevés jut. Talán ezért tanul tőle most mindenki.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj. Kövess minket a Facebookon is!