Amikor évekkel ezelőtt a buszokat USB-töltőkkel szerelték fel, az még modern újításnak számított. Az utasok örültek, hogy végre nem merül le a telefonjuk útközben. Csakhogy azóta megváltozott a világ, és ma már szinte senki nem használ olyan készüléket, amit ezek a régi USB-A csatlakozók megfelelően tölteni tudnának.
Ma a pécsi buszon utazva láttam, ahogy magányosan világítanak ezek az elavult csatlakozók, arról pedig nincs hír, hogy mikor cserélik őket. Jóllehet abban az időben, amikor még ezek sem álltak rendelkezésre, szintén elvitt minket a busz A-ból B-be, de valljuk be, mostanra a telefonokra települt az életünk nagyrésze és a munkáinkat is a neten oldjuk meg. Mindehhez rendkívül jól jönne a töltés lehetősége.
A legtöbb mai telefon USB-C, sőt egyre több Apple-készülék is ezen keresztül kap energiát. A régi USB-portok nemcsak elavultak, hanem lassúak is. Sok esetben még a kapcsolat sem stabil, így hiába világít kék fénnyel a kis aljzat a busz oldalán, a gyakorlatban semmire sem jó. A legtöbb utas inkább power bankot hord magával, vagy egyszerűen lemond arról, hogy útközben töltsön.
A probléma nem csak technikai. Ez az apróság jól mutatja, mennyire hiányzik a közösségi közlekedésből a valódi modernizáció. A buszok külsőleg újulnak, de belül sokszor a múlt megmaradt elemei kísértenek. Ezek az elavult USB-töltők a félbehagyott fejlesztések szimbólumai: valaki egyszer elkezdett valamit, de senki sem vitte végig.
Pedig nem lenne nagy befektetés a cseréjük. Egy korszerű, USB-C és gyors töltést biztosító aljzat filléres tétel egy busz teljes karbantartási költségéhez képest. Mégis, a legtöbb járművön ott világítanak a régi portok – mintha a látszat fontosabb lenne a valódi funkcionalitásnál.
Az utasoknak pedig marad a nosztalgia: talán valahol még akad egy tízéves telefon, amit ezek a csatlakozók tényleg tölteni tudnak. Addig is, a buszokon tovább világít a múlt – haszontalanul, de makacsul.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj. Kövess minket a Facebookon is!