Újabb háború: súlyos harcok robbantak ki, már a világ nagyhatalmai is megszólaltak. Fokozódik a feszültség a pakisztáni–afganisztáni határon: több tucat halott, a világ nagyhatalmai önmérsékletre szólítanak fel.
Pakisztán és Afganisztán között ismét súlyos határincidensek robbantak ki, amelyek a két ország évtizedek óta feszült viszonyát újabb mélypontra taszították. Az elmúlt 24 órában több tucat katonai és civil áldozatról érkeztek hírek, miközben mindkét fél egymást vádolja a fegyveres összetűzések kirobbantásával.
Pakisztán külügyminisztere, Ishaq Dar kemény hangú nyilatkozatban szólította fel a tálib kormányt, hogy tegyen „kézzelfogható lépéseket” a területéről működő terrorista elemek felszámolására. Mint fogalmazott:
„Védelmi válaszunk nem az afgán nép ellen irányul, hanem azok ellen, akik destabilizálni akarják a pakisztáni–afgán kapcsolatokat.”
Dar hozzátette, hogy Pakisztán „minden szükséges intézkedést meg fog tenni” szuverenitása és állampolgárai védelme érdekében.
Súlyos veszteségek mindkét oldalon
A pakisztáni hadsereg közleménye szerint több mint 200 tálib harcos és más fegyveres vesztette életét a harcokban, míg az afgán oldalon legalább kilenc katona halt meg, és tizenhatan megsebesültek.
A jelentések szerint a határ menti infrastruktúrában is komoly károk keletkeztek: több ellenőrzőpont, táborkomplexum és logisztikai központ megsemmisült. Az afgán hatóságok közben azt állítják, 58 pakisztáni katona is elesett, és több határőrállást elfoglaltak.
A független források egyelőre nem tudják megerősíteni egyik fél állításait sem.
Lakossági beszámolók: lövöldözés, lezárt határ, evakuáció
A beludzsisztáni Chagai körzet lakosai arról számoltak be, hogy tálib fegyveresek próbáltak átkelni a határon, mire tűzpárbaj tört ki. Több civil megsebesült, a pakisztáni hadsereg pedig válaszul behatolt az afgán oldalra, és átvette az ellenőrzést néhány stratégiai pont felett.
A Torkham és Chaman határátkelőket lezárták, a teherforgalom leállt. A helyszíni képeken több száz kamion és menekülő afgán család látható, akik hazatérésre kényszerültek.
Mi áll a háttérben? A Pakisztán–TTP kapcsolat történelmi öröksége
Az elemzők szerint a mostani konfliktus gyökerei mélyre nyúlnak. Pakisztán évtizedeken át támogatta a tálibokat, amikor azok az 1990-es években hatalomra kerültek. A 2001-es amerikai invázió után sok tálib vezető Pakisztánban keresett menedéket, ekkor alakult ki a Tehrik-e-Taliban Pakistan (TTP) nevű fegyveres csoport, amely azóta is terrorcselekmények sorozatát hajtja végre pakisztáni célpontok ellen.
Noha a kabuli tálibok ideológiailag közel állnak a TTP-hez, az utóbbi években önálló, Pakisztán-ellenes erővé vált. A pakisztáni hadsereg többször próbálta felszámolni a csoportot, de sok harcos Afganisztánba menekült, ahol a vádak szerint a tálib rezsim tűri, sőt, időnként támogatja tevékenységüket.
Amióta 2021-ben a tálibok ismét átvették a hatalmat Kabulban, a Pakisztán elleni támadások száma jelentősen megnőtt, ami arra utal, hogy a két ország közötti titkos egyezségek már nem működnek.
Diplomáciai tűzvonalban: India, Irán, Katar és Szaúd-Arábia is megszólalt
A határ menti harcok idején éppen Újdelhiben tartózkodott az afgán külügyminiszter, Amir Khan Muttaqi, aki az indiai kormány képviselőivel tárgyalt. A pakisztáni kormány szerint ez a körülmény „nem véletlen”, és aggodalmát fejezte ki az „Indiában elhangzott, Pakisztánt sértő kijelentések” miatt.
Irán, Katar és Szaúd-Arábia egyaránt önmérsékletre és párbeszédre szólították fel a feleket.
Teherán jelezte, hogy kész közvetítőként fellépni, ha az segíthet a helyzet rendezésében.
Katar külügyminisztériuma pedig a diplomácia fontosságát hangsúlyozta, mondván:
„A térség stabilitása csak akkor érhető el, ha a felek a párbeszéd útját választják, nem pedig a fegyverekét.”
Asif Durrani, Pakisztán korábbi kabuli nagykövete szerint a jelenlegi helyzet nem valószínű, hogy teljes körű háborúvá eszkalálódik, mivel Afganisztán nem rendelkezik a Pakisztánéhoz hasonló hagyományos haderejével.
„A gerillaháború és a klasszikus katonai hadviselés két teljesen különböző dolog. Pakisztán ezen a téren jóval felkészültebb”
– mondta Durrani.
Ugyanakkor figyelmeztetett: amíg a TTP aktív, addig a határ menti feszültség is állandósulni fog. A szakértő szerint a tálib vezetés „tagadásban él”, és nem hajlandó elismerni, hogy országán belül több fegyveres csoport is autonóm módon működik.
Kilátások: bizonytalan béke, fokozódó kockázatok
A jelenlegi helyzet a térség stabilitására is súlyos következményekkel járhat. A több mint 2 600 kilométeres közös határvonal amúgy is nehezen ellenőrizhető, a folyamatos fegyveres incidensek pedig kereskedelmi és humanitárius válságot idézhetnek elő.
Ha a tálib vezetés nem lép fel határozottan a Pakisztán elleni támadásokat végrehajtó csoportok ellen, a konfliktus nemcsak kétoldalú problémává, hanem regionális biztonsági válsággá válhat – aminek a következményei India, Irán és Kína határait is elérhetik.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!