„Szavakkal is lehet ölni” – Tarjányi Péter kemény üzenete a hódmezővásárhelyi rendőrkapitány halála után.
Megrázta az országot a hír, hogy öngyilkosságot követett el Hódmezővásárhely rendőrkapitánya, Szabó Zsolt alezredes. A tragédia nemcsak egy közösséget hagyott gyászban, hanem országos vitát is elindított arról, meddig mehet el a közéleti diskurzusban a gyűlöletkeltés és a lejáratás. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a közösségi oldalán fogalmazott meg határozott üzenetet: szerinte a verbális agresszió és a mérgező közbeszéd életeket tehet tönkre.
A „szennyáradat” veszélyei
Tarjányi Péter bejegyzésében a mai közéletet jellemző hangnemet „gusztustalan szennyáradatként” írta le. Úgy véli, a lejárató cikkek és a rosszindulatú támadások nem egyszerű viták részei, hanem olyan mérgező folyamatok, amelyek embereket sodornak a szakadék szélére.
„Nem tudhatta, aki a cikket írta, mi zajlott a kapitány lelkében. De azt tudnia kellett volna, hogy a szavak képesek pusztítani” – fogalmazott.
Ez a gondolat arra emlékeztet, hogy a nyilvános megszólalásoknak mindig súlya van: egy-egy rosszindulatú mondat nem biztos, hogy önmagában végzetes, de hozzájárulhat ahhoz a nyomáshoz, amely egy ember számára már elviselhetetlen.
Miért kell komolyan venni a verbális bántalmazást?
A verbális agresszió nem pusztán „szavak játéka”. A pszichológia és a krízisintervenció területén régóta ismert tény, hogy a folyamatos bántás, hazugság és megalázás rombolja az önértékelést, szorongást és depressziót okozhat. A közösségi médiában vagy a sajtóban megjelenő támadások pedig sokszor olyan nyilvánosság előtt zajlanak, ahol a megalázott fél úgy érzi, nincs menekvés.
Tarjányi szerint egy rosszindulatú írás „át tud lökni valakit azon a határon, ahol már nincs visszaút”. Ez a kijelentés kiemeli: minden megszólalónak – legyen újságíró, politikus vagy közösségi médiás véleményformáló – felelőssége van abban, hogy mit ad közre.
Politikai árnyék a gyász felett
A tragédia után nemcsak a gyász, hanem a politikai vita is felerősödött. Márki-Zay Péter polgármester közös gyertyagyújtást szervezett Szabó Zsolt emlékére, ugyanakkor a gyászjelentésben már konkrét felelősöket is megnevezett: szerinte a rendőrkapitányt lejárató cikk mögött Lázár János állt. Szavait sokan támadásként értékelték, a helyi Fidesz pedig azt közölte: „Aki a mostani helyzetet is sárdobálásra, politikai lejárató akcióra használja fel, az mélységesen szégyellje magát.”
Mindeközben civil reakcióként vasárnapra tüntetést hirdetett Pottyondy Edina, jelezve, hogy a társadalomban is egyre nagyobb a felháborodás.
Mit tanulhatunk a tragédiából?
Tarjányi Péter szerint a helyzet sürgős változtatást kíván: ha nem állítjuk meg a gyűlöletkeltést, annak nemcsak egyének, hanem egész közösségek és akár a nemzet is áldozatául eshetnek.
Ez a tragédia arra is rávilágít, mennyire fontos lenne megtanulnunk újra a tisztelet, az együttműködés és a méltányosság nyelvét. A közéletben, a médiában és a mindennapi kommunikációban egyaránt.
Gyakorlati példaként elég csak más országok jó gyakorlataira gondolni, ahol külön etikai kódexek védik a közszereplők és magánemberek méltóságát, vagy ahol a gyűlöletkeltő tartalmak terjesztése jogi következményekkel jár. Magyarországon is érdemes lenne komolyabban venni a verbális bántalmazás elleni fellépést – nemcsak jogi, hanem társadalmi szinten is.
Szabó Zsolt halála nemcsak egy családot, hanem egy egész várost gyászba borított. Tarjányi Péter részvétnyilvánítása mellett erős figyelmeztetést is megfogalmazott: a szavaknak erejük van – építhetnek, de rombolhatnak is. Ha hagyjuk, hogy a közbeszédet a gyűlölet uralja, újabb tragédiák felé sodródhatunk.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!