Orbán teljesen összeomlik? Megint gyenge pillanatát kapták el.
Orbán Viktor hétfőn a szekszárdi sportuszoda ünnepélyes átadásán szólalt fel, ám a beszéd nem várt fordulatot vett. A miniszterelnök ugyanis egy olyan statisztikai adatot említett, amely Hadházy Ákos szerint egyszerűen nem állhatja meg a helyét. Ráadásul a felszólalás közben a város nevét is összekeverte Szegeddel.
Orbán Viktor azt állította, hogy 2010-ben Szekszárdon tizenötezer állás nélküli ember élt, mára viszont a szám ötezer alá csökkent. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő rögtön reagált a kijelentésre, szerinte a miniszterelnök „teljesen lehetetlen adatot” mondott.
Miért? Mert a 2011-es népszámlálás szerint Szekszárd lakossága valamivel több mint 34 ezer fő volt. Ha valóban 15 ezer embernek nem lett volna munkája, az azt jelentette volna, hogy a város minden második lakója munkanélküli. Ez nyilvánvaló képtelenség.
Mit mutatnak a hivatalos adatok?
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása alapján 2011 januárjában országosan több mint 680 ezer álláskeresőt tartottak számon. Tolna megyében – amelynek Szekszárd a megyeszékhelye – a munkanélküliségi ráta 2010-ben 8,1 százalék volt. Ez a szám a gazdaságilag aktív lakosság arányában értendő, és ha ezt rávetítjük Szekszárdra, akkor a munkanélküliek száma valójában háromezret sem érhette el.
A miniszterelnök tehát vagy rosszul idézett egy statisztikát, vagy összekeverte a várost egy nagyobb térségi egységgel.
Szeged vagy Szekszárd?
Az eseményen készült felvételen hallható, hogy Orbán Viktor egy ponton Szegedet említ Szekszárd helyett. Ez önmagában még nem lenne nagy ügy – politikusokkal és közszereplőkkel gyakran előfordulnak efféle nyelvbotlások. Ám a pontatlan statisztikai adatokkal együtt a baki mégis erős visszhangot keltett.
A független képviselő szerint ez is azt támasztja alá, hogy a miniszterelnök vagy félreértett adatokat használt, vagy egyszerűen rossz városra vonatkozó számokat idézett.
A politikai kommunikációban a számoknak kiemelt szerepük van: a választók sokszor a statisztikákból vonnak le következtetéseket a kormány munkájáról. Egy téves adat azonban nemcsak hiteltelenítheti a mondanivalót, hanem alááshatja a közbizalmat is.
Európai példák mutatják: ha egy politikai vezető rendszeresen pontatlan statisztikákkal érvel, az hosszú távon gyengítheti a politikai hitelességet.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!