Kemény hangú levélben válaszolt a svéd kormányfő Orbánnak.
Az elmúlt napokban újabb diplomáciai pengeváltás zajlott Magyarország és Svédország között. A vita középpontjában a közbiztonság és a migráció kérdése áll, de a szavak jóval messzebbre mutatnak: értékekről, Európa jövőjéről és a nyugati demokráciák összetartásáról szól a történet. A svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson barátságos hangvételű, de határozott levélben reagált Orbán Viktor kijelentéseire, amelyek a svédországi helyzetet festették le sötét színekben.
Hogyan robbant ki a vita?
Orbán Viktor egy hétvégi rendezvényen kemény szavakkal illette a svéd közbiztonságot, különösen a fiatal lányok bűnbandák általi beszervezéséről szólva. Szavait Svédországban sokan túlzónak, sőt manipulatívnak tartották. Kristersson rögtön jelezte: nem hagyhatja szó nélkül az országát sértő kijelentéseket.
A magyar kormányfő azonban folytatta a támadást: közösségi oldalán arról írt, hogy Magyarországon jóval kevesebb az illegális bevándorló, és hazánkban nincsenek robbantásos merényletek. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig úgy fogalmazott: inkább a svédeknek kellene bocsánatot kérniük a Magyarországról szóló, szerinte hamis állítások miatt.
Kristersson levele: baráti emlékeztető és kemény üzenet
A svéd miniszterelnök válasza eleinte kifejezetten baráti hangvételű volt. Levelét „Viktornak” címezte, és emlékeztetett a két nemzet közös történelmi kapcsolataira. Felidézte Raoul Wallenberg embermentő tevékenységét a vészkorszak idején, valamint azt, hogy 1956 után Svédország menekültek ezreinek nyújtott otthont.
Kristersson hangsúlyozta: a demokratikus országok egymás segítségére sietnek, amikor szükség van rá – így segített Svédország a magyar forradalom leverése után, és ezért támogatják most Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.
A levél éles fordulata
Miután a történelmi példákkal megalapozta mondandóját, a svéd kormányfő keményebb hangra váltott:
Emlékeztette Orbánt, hogy ma olyan vezetővel folytat baráti kapcsolatokat, akinek elődei 1956-ban vérbe fojtották a magyar szabadságharcot. „Magyarországot és a Nyugatot nem erősíti az, ha az európai barátaik előtt becsukják az ajtót, vagy egymást támadják”
– írta, hozzátéve: a demokrácia és a jogállamiság az, ami megkülönbözteti a civilizált nemzeteket a barbárságtól.
Ez a gondolat messze túlmutat a magyar–svéd vitán: a demokratikus értékek védelme minden uniós tagország közös érdeke, hiszen ezek biztosítják a kontinens békéjét és stabilitását.
Orbán saját szavaival szembesítve
Kristersson végül Orbán 2007-es mondatait idézte fel, amikor a magyar miniszterelnök még arról beszélt: Magyarország szorosan kötődik a Nyugathoz, a nyugati kultúrához és értékekhez. Akkor így fogalmazott: „Az olaj jöhet keletről, de a szabadság mindig nyugatról érkezik.”
A svéd kormányfő hozzátette: a demokrácia nem felülről, rendeletek útján születik, hanem az emberek szívében kell meggyökereznie. Zárásként békés, szabad és sikeres választásokat kívánt Magyarországnak.
A teljes levél:
„Kedves Viktor!
Tudom, hogy választási kampány folyik az országodban, és ezúttal valóban küzdesz a hatalomért. De mi nem avatkozunk bele a választási kampányodba, és nem is akarunk annak részesei lenni.
Svédország és a svéd nép mindig is Magyarország és a magyar nép barátai voltak, ahogy tudod. Magyarország barátai voltunk a kormányod előtt, a kormányod alatt, és azok is maradunk a kormányod után is.
Emlékszel, amikor Hitler zsidók elleni népirtása sújtotta Magyarországot, és hogyan küldte Svédország 1944-ben Raoul Wallenberg diplomatát különleges küldetéssel Budapestre, hogy minél több magyar életet mentsen meg.
Tízezrek élték túl magyar zsidók, mert ideiglenes védelmi útlevelet és állampolgárságot biztosítottunk nekik itt, Svédországban. Amikor a Szovjetunió később megszállta Magyarországot, Raoul Wallenberget erőszakkal Moszkvába vitték, és eltűnt.
A svéd diplomata meghalt, de tízezrek magyar életét mentettük meg. Megtennénk újra.
Emlékszünk arra is, amikor a Szovjetunió 1956-ban brutálisan leverte a magyar demokráciáért és szabadságért folytatott küzdelmeteket, és amikor Nagy Imre miniszterelnököt később kivégezték az ország demokratizálásáért tett erőfeszítései miatt.
Amikor az orosz tankok leverték a magyar szabadságharcot, a magyar nép az ENSZ-hez és minden nyugati hatalomhoz fordult segítségért. Szinte senki sem hallgatott rájuk. De egy ország, amely mély szolidaritást mutatott veletek, Svédország volt.
Kitártuk karjainkat szabadságharcosaitok és disszidenseitek előtt. Engedélyeztük, hogy emigráns ellenzéket építsetek a szovjet kommunizmus ellen, annak ellenére, hogy nem voltunk elköteleződve. Nem volt kockázatmentes számunkra. De mégis megtettük – mert ez volt a helyes.
Ma több, mint 40 000 magyar származású ember él Svédországban, akik közül sokan az 1956-os felkelés kapcsán ideérkezett magyar menekültek leszármazottai. Ők egy jól integrált bevándorló csoportot alkotnak svéd társadalmunkban.
A demokratikus államok akkor és most is segítik egymást. És kiállnak azok ellen az országok ellen, amelyek megpróbálnak másokat elnyomni.
Ezért támogatjuk, akárcsak 1944-ben és 1956-ban, azokat a demokratikus országokat, amelyeket az orosz tankok megpróbálnak lerohanni. Akkor Magyarországról volt szó; ma Ukrajnáról. És ha nem cselekszünk, holnap egy másik országról lehet szó.
Ezért is aggodalmunkat fejezzük ki gyakran az elmúlt évek magyarországi fejleményeivel kapcsolatban. Magyarország végül visszanyerte szabadságát, de a szabadságot meg is kell védeni.
Ezért kérdezzük meg, amikor elmész kávézni ugyanazon ország vezetőjével, amely 1956-ban elfojtotta honfitársaid szabadságharcát, és amely ma megtámadja a szomszédodat, Ukrajnát.
Magyarország és a Nyugat nem erősödik meg attól, hogy bezárják az ajtót európai barátaik előtt, vagy hogy megtámadják egymást és azokat a dolgokat, amelyek megkülönböztetnek minket a barbárságtól – a demokráciát és a jogállamiságot.
Hadd zárjam a levelet néhány bölcs szavaddal 2007-ből:
„Mint a Nyugat egyfajta új generációja, üzenetünk a nálunk fiatalabbaknak az, hogy ragaszkodjanak egy nyugati típusú Magyarországhoz, ne hagyják, hogy Magyarország letérjen nyugati útjáról, és szeressék, hogy Magyarország egy nyugati típusú ország, ami azt jelenti, hogy hiszünk az emberek szabad akaratában és az egymás iránti kölcsönös felelősségvállalásban, amelyet magunkra vállalunk, amelyek a nyugati kultúra elválaszthatatlan részei.
Az olaj keletről jöhet, de a szabadság mindig nyugatról jön. És a demokráciát nem lehet felülről irányítani, az csak az emberek szívéből nőhet ki, és így teremthet életképes, magyar életet.”
Végül szeretném közvetíteni Svédország tiszteletét a magyar nép iránt, és szabad, békés és sikeres választásokat kívánni országuknak.”
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!