A Fidesz rendszerint azzal kelti a félelmet a nyugdíjasok körében, hogy a baloldal elvenné a 13. havi nyugdíjat. Plakátokon, hirdetésekben és kormányközeli sajtóban ismétlik mantraként: ha jön az ellenzék, elveszik az idősek pénzét, veszélybe kerül a 13. havi nyugdíj. Ez a fenyegetés hatásos fegyver a politikai arzenálban — csakhogy egy apróságot elhallgatnak.
Mert amikor 2003-ban a Medgyessy-kormány előterjesztette a 13. havi nyugdíj bevezetéséről szóló javaslatot, a Fidesz nemhogy nem támogatta, hanem mindent megtett, hogy elbukjon. A parlament 2003. február 4-én szavazott a törvényről. A jegyzőkönyvek világosan mutatják: a Fidesz soraiból többen kifejezetten nemmel voksoltak, mások pedig egyszerűen megszöktek a szavazás elől.
Nemmel szavazott például:
- Semjén Zsolt,
- Harrach Péter,
- Rogán Antal,
- Szijjártó Péter,
- Fónagy János,
- Németh Zsolt,
- Répássy Róbert,
- Tállai András
- Zsigó Róbert
- és Farkas Flórián.
Távol maradt
- Orbán Viktor,
- Áder János,
- Kövér László,
- Varga Mihály,
- Lázár János,
- Pokorni Zoltán,
- Kósa Lajos,
- Selmeczi Gabriella,
- Deutsch Tamás
- és Domokos László is.
Akkoriban még nem a nyugdíjasok kegyeiért versenyeztek — sőt, pluszpénzt adni nekik szerintük luxus volt.
Most viszont, húsz évvel később, ugyanazok a politikusok a 13. havi nyugdíjat saját vívmányként ünneplik, és azzal riogatnak, hogy az „ellenség” elvenné. A történelem furcsa fintora, hogy amit egykor elleneztek, ma zászlóra tűzik — és még ők mutogatnak másokra.
A 13. havi nyugdíj története így válik a politikai emlékezet gátlástalan átírásának iskolapéldájává. Aki pedig ismeri a múltat, az nem dől be, ha ugyanazok az emberek most hirtelen az idősek legnagyobb barátaiként mutatkoznak.
Ne állj meg itt! Olvass tovább az Ellenszélen, hogy tájékozott maradj!