A demencia nem egyetlen betegség, hanem többféle kórkép összefoglaló neve, amelyek közös jellemzője az agyműködés fokozatos hanyatlása. Az, hogy pontosan milyen tünetek jelentkeznek, attól függ, mely agyterületek sérülnek. Éppen ezért a korai jelek sokszor félrevezetők, és még a szakemberek számára is komoly kihívást jelent a biztos diagnózis felállítása.
Amikor a személyiség lassan változik meg
Egy amerikai egyetemi professzor, Steve Selvin története jól példázza, milyen alattomosan kezdődhet a betegség. A hetvenes évei elején már feltűnt, hogy régi történeteit könnyedén felidézte, de a jelen eseményeiről alig beszélt. Családja először szorongásra vagy depresszióra gyanakodott. Később viszont olyan dolgok történtek, amelyek már nem hagytak kétséget: idegeneket engedett be a házba, ugyanazt a mondatot többször ismételte, és elfelejtette, mit evett reggelire.
A kezdeti tünetek gyakran annyira hétköznapiak, hogy az érintettek és a hozzátartozók sokszor más magyarázatot keresnek rájuk. Ez az oka annak is, hogy a demencia diagnózisa sok esetben évekig várat magára.
Miért nehéz felismerni a demenciát?
A demencia tünetei lassan, fokozatosan alakulnak ki, és gyakran átfedést mutatnak más pszichiátriai vagy neurológiai kórképekkel. A memóriazavar például utalhat egyszerű kimerültségre, depresszióra vagy éppen szorongásra is.
A diagnózist az is bonyolítja, hogy több mint 100 különböző demenciaforma ismert. A legismertebb az Alzheimer-kór, de egyre több szó esik a frontotemporális demenciáról is, amelyben például Bruce Willis hollywoodi színész is szenved.
Hogyan segíthet a modern orvostudomány?
Az orvostudomány ma már korszerű eszközökkel próbálja feltérképezni a betegséget. A PET-vizsgálatok például képesek kimutatni az agyban lerakódó kóros fehérjéket, amelyek az Alzheimer-kór vagy a frontotemporális demencia hátterében állhatnak. Ugyanakkor még ezek a módszerek sem adnak mindig teljesen egyértelmű képet, így a diagnózis felállítása továbbra is komplex folyamat, amelyben neurológus, pszichiáter és radiológus együttműködése szükséges.
Egyre több érintett
A demencia világszerte már most is több mint 55 millió embert érint, és a szám rohamosan nő. Egy 2025-ben megjelent kutatás szerint 2060-ra akár meg is duplázódhat az új esetek száma. A becslések szerint az 55 év feletti embereknek 42 százalékos életesélyük van arra, hogy életük során demenciával szembesüljenek.
Ez nemcsak az érintetteknek, hanem családjaiknak és az egész társadalomnak is komoly terhet jelent majd. Ezért egyre fontosabb a korai felismerés, a megelőzés és a betegek életminőségét javító programok fejlesztése.
Mit vihetünk magunkkal?
A demencia nem egyik napról a másikra jelenik meg. Apró, nehezen észrevehető változásokkal kezdődik, amelyekhez a családtagok sokszor lassan alkalmazkodnak – mire pedig világossá válik, hogy komoly baj van, gyakran értékes idő telik el.
A legfontosabb tehát, hogy ne legyintsünk a szokatlan viselkedésre vagy memóriazavarokra. Minél korábban fordulunk orvoshoz, annál nagyobb az esély arra, hogy a kezelések, életmódbeli változtatások és szakmai támogatás révén hosszabb ideig megőrizhető az önállóság és az életminőség.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!