Nem lesz több választás Amerikában? Trump kijelentései riadalmat keltenek.
Amikor Donald Trump néhány hete Volodimir Zelenszkijjel ült tárgyalóasztalhoz a Fehér Házban, a beszélgetés fő témája természetesen az ukrajnai háború volt. Az elnök azonban szokásához híven váratlan irányt vett. Miután Zelenszkij megemlítette, hogy háború idején Ukrajnában nem tarthatnak választást, Trump félmosollyal csak ennyit felelt: „Szóval, ha háború van, nincs választás? Ez jól hangzik.” A teremben nevetés tört ki, de sok demokratának egyáltalán nem volt kedve nevetni, emlékeztet a CNN.
Az elmúlt hetekben ugyanis egyre több befolyásos demokrata politikus állt ki azzal a figyelmeztetéssel: Trump nemcsak játszik a gondolattal, hanem valós szándéka is lehet a választások felfüggesztésére vagy akár teljes kontroll alá vonására, ha újra hatalomra kerül.
„Ez ugyanaz a kézikönyv”
Illinois kormányzója, JB Pritzker a CBS műsorában egyenesen Adolf Hitler felemelkedéséhez hasonlította a helyzetet. Emlékeztetett rá, hogy a náci diktátor mindössze 53 nap alatt bontotta le a demokratikus berendezkedést Németországban. „A recept mindig ugyanaz: meggyengíteni a médiát, káoszt kelteni, majd katonákat küldeni az utcákra. És Trump pontosan ezt a kézikönyvet követi” – mondta.
Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom sem kertelt: szerinte Trump „saját rendőri erőt” épít, amelynek tagjai akár a szavazóhelyiségekben is megjelenhetnek. Sőt, úgy látja, hogy az amerikai elnök valójában nem is akar újabb választást. „Az emberek tényleg elhiszik, hogy ő komolyan gondolja a 2028-as voksolást? Ébredjetek fel. Ez az ember nem akar több választást. És ha nem vesszük komolyan, elveszítjük az országunkat” – fogalmazott egy Politico-eseményen.
Nem csak a kormányzók beszélnek erről. Yvette Clarke New York-i képviselő például nyilvánosan figyelmeztette az amerikaiakat: amit Trump Zelenszkijnek mondott, azt nem viccnek szánta. Adrian Fontes, Arizona állam választási főfelügyelője pedig úgy véli, hogy Trump folyamatos támadásai a levélszavazás ellen egy mintázat részei, amely végül egy „rendkívüli állapot” bevezetéséhez vezethetne.
Jogilag Trumpnak nincs hatalma választásokat eltörölni vagy elhalasztani. A dátumokat törvény rögzíti, és azok megváltoztatása a Kongresszus feladata. De a demokraták nem is a hivatalos jogi keretek miatt aggódnak. Sokkal inkább attól tartanak, hogy Trump – aki korábban többször fittyet hányt a demokratikus normákra – képes lenne mesterséges válságokat kreálni, amelyek ürügyként szolgálnának rendkívüli intézkedésekhez.
Nem először történne: 2020-ban például felvetette a választás elhalasztásának ötletét, 2021-ben pedig támogatóit bátorította, akik erőszakkal próbálták megakadályozni az eredmények hitelesítését a Capitoliumban. 2022-ben odáig ment, hogy kijelentette: a választási csalás „felülírhatja az Alkotmány szabályait”.
Az amerikaiak fele aggódik
Mindez nemcsak a politikai ellenfelek képzeletét izgatja. Egy friss felmérés szerint az amerikaiak közel fele attól tart, hogy Trump elnökként diktatórikus hatalmat építene ki. És ami talán még beszédesebb: jóval kevesebben aggódnak hasonló forgatókönyv miatt más politikusokkal kapcsolatban.
Trump esetében mindig nehéz eldönteni, hogy egy-egy kijelentés mennyire komoly, és mennyiben csupán provokáció. Egy dolog azonban biztos: mondatai és lépései újra és újra megkérdőjelezik a választási rendszer integritását, és lassan felőrölik a közbizalmat.
A demokraták most azért kongatják a vészharangot, mert szerintük a veszély nem elméleti. Nem a törvények betűje, hanem egy politikai vezető hajlandósága a demokratikus keretek átlépésére az, ami igazán félelmet keltő.
Ahogy az egyik demokrata politikus fogalmazott: „A kérdés nem az, hogy Trump viccelt-e. A kérdés az, hogy mi, választópolgárok vesszük-e elég komolyan a figyelmeztető jeleket.”
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!