
Zuhanórepülésben Trump népszerűsége – miért fordulnak el tőle az amerikaiak?
Donald Trump második elnöki ciklusának alig hét hónapja telt el, de a közvélemény-kutatások máris figyelmeztető jeleket mutatnak. Az amerikai választók többsége elégedetlen a gazdasági intézkedéseivel, vitatja bevándorláspolitikáját, és aggodalommal tekint a demokratikus normák meggyengülésére. Eközben újabb és újabb botrányok árnyékolják be a Fehér Ház mindennapjait.
Mélyponton az elnöki elfogadottság
Az Economist/YouGov legfrissebb felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 40%-a mondja azt, hogy valamennyire helyesli Trump teljesítményét, míg 56% inkább elutasító. A Pew Research Center augusztusi adatai ennél is kedvezőtlenebb képet festenek: az elnök támogatottsága 38%-ra esett vissza.
Ez a trend egyértelműen mutatja, hogy Trump politikai „tőkéje” rohamosan apad. A történelmi tapasztalatok szerint ugyan az elnökök gyakran magas bizalmi mutatókkal kezdik ciklusukat (az úgynevezett „mézeshetek-effektus” miatt), de ezt a támogatást hosszú távon nehéz megőrizni. Trump esetében a kiindulópont sem volt erős, és mostanra egyre inkább közelít a történelmi mélypontokhoz.
Az Epstein-botrány árnyéka
A Jeffrey Epstein-ügy újabb lendületet adott a bizalmatlanságnak. A Washington Post elemzése szerint a botrány különösen a mérsékelt republikánusok és a független szavazók körében rázta meg Trump megítélését. Sokan közülük korábban a gazdasági eredmények vagy az „erős vezető” imázsa miatt támogatták, most azonban elfordulnak tőle.
Ez is jól mutatja: a politikai teljesítményt nem lehet teljesen elszigetelni a személyes és erkölcsi botrányoktól. Az amerikai választók hajlamosak a bizalmat egyben értelmezni – ha meginog, az minden más területen is gyengíti a támogatottságot.
Generációs szakadék a támogatottságban
Idősebb választók (65+): körükben a legmagasabb Trump elfogadottsága.
Fiatal felnőttek (18–29 év): mindössze 29% támogatja az elnök munkáját.
Ez a generációs különbség egyre élesebbé válik az amerikai politikában. A fiatalok értékrendje inkább pluralista, társadalmi igazságosságra és globális felelősségvállalásra épül, míg az idősebbek sokszor a stabilitást és a hagyományos értékeket keresik.
Ukrajna ügye: nem lankad a figyelem
Sokan azt jósolták, hogy az orosz–ukrán háború hosszú évek alatt elveszíti az amerikai közvélemény érdeklődését. Ehhez képest a támogatás kitart:
-
64% szimpatizál Ukrajnával, míg csak 2% Oroszországgal.
-
Több mint kétharmad szerint a konfliktus kimenetele közvetlenül érinti Amerika nemzeti érdekeit.
-
75% úgy véli, hogy Ukrajna veresége újabb orosz agressziót indíthatna más országok ellen.
A Gallup adatai alapján ráadásul nő azok aránya, akik szerint az USA nem nyújt elég támogatást Kijevnek – ez 16 százalékponttal emelkedett december óta. Érdekes módon a választók ebben a kérdésben inkább Joe Biden politikájával azonosulnak, mint Donald Trumpéval.
Nemzeti egység: erős társadalmi igény
Az amerikaiak többsége belefáradt a politikai széthúzásba. Az aggregált felmérések szerint:
-
78% inkább közös fellépést vár a nagy fenyegetésekkel szemben, mint pártpolitikai csatározásokat.
-
94% szerint a demokraták és republikánusok együttműködése elengedhetetlen a nemzeti ügyekben.
A prioritások is átalakulnak:
-
A gyermekgondozás költségeinek csökkentése és a várandós nők ellátásának javítása a legfontosabb ügyek közé került.
-
A mesterséges intelligencia és a deepfake technológiák jelentette fenyegetések a társadalom többségét aggodalommal töltik el.
Trump megosztó, polarizáló politikai stílusa ezekkel az elvárásokkal szöges ellentétben áll.
Mi az az „approval rating”?
Az elnöki elfogadottsági mutató azt jelzi, hány százalék helyesli az elnök munkáját egy adott időszakban. A Gallup az 1930-as években vezette be, és azóta a politikai elemzések egyik legfontosabb mérőszáma.
Legmagasabb induló mutató: John F. Kennedy (72%)
Legmélyebb kilépő adat: Richard Nixon (24%)
Erős távozók: Eisenhower, Reagan, Clinton (66% felett)
Megosztó elnök: Donald Trump, akinek mutatója sosem érte el az 50%-ot, és most ismét mélyrepülésben van.
Donald Trump támogatottságának hanyatlása nem csupán aktuális politikai intézkedéseinek kritikájából fakad. A botrányok, a generációs törésvonalak, a külpolitikai állásfoglalások és az egységet sürgető társadalmi igény mind egy irányba mutatnak: az amerikaiak jelentős része más típusú vezetést várna el.
A kérdés az, hogy Trump képes-e változtatni a politikai stílusán, vagy a történelmi példákhoz hasonlóan a mélypont felé sodródik – ez pedig hosszú távon nemcsak saját pályafutására, hanem az amerikai politikai rendszer stabilitására is hatással lehet.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!