Trump felhívta és felkérdezte Orbánt – ez áll a háttérben.
A Bloomberg értesülései szerint Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között augusztus 19-én zajlott telefonhívás nem a szokásos udvariassági gesztus volt. A beszélgetés közvetlenül követte Trump és több európai vezető washingtoni találkozóját, amelyen a résztvevők közös stratégiát próbáltak kialakítani az orosz–ukrán háború lezárására. Az európai állam- és kormányfők arra kérték az amerikai elnököt, hogy használja fel személyes befolyását, és kérje számon Orbánt az Ukrajna EU-tagságával szembeni makacs ellenállása miatt.
Ez önmagában is figyelemre méltó fordulat. Orbánt eddig sokan inkább Trump szövetségeseként és a MAGA-mozgalom inspirációjaként ismerték, nem pedig olyan politikusként, akit az amerikai elnöknek nyíltan nyomás alá kell helyeznie. Most viszont világossá vált: az Egyesült Államok és Európa egyaránt akadálynak tekinti a magyar kormányfő oroszbarát álláspontját, amely rendre blokkolja Ukrajna támogatását és az Oroszországgal szembeni uniós fellépést.
Trump a beszélgetésben jelezte, hogy a háború lezárásához szükség van egységes nyugati fellépésre, amelybe beleértendő Ukrajna integrációs törekvéseinek támogatása is
. Az EU-tagságot Washington és több európai főváros egyaránt biztonsági garanciaként kezeli: az uniós csatlakozás megnehezítené Moszkva számára, hogy a jövőben területi igényekkel lépjen fel, vagy a békefolyamatot saját érdekei szerint formálja. Orbán azonban a hívást követően a Facebookon világosan leszögezte: szerinte a tagság nem jelent semmilyen védelmet, ezért az összekapcsolása a béketárgyalásokkal „fölösleges és veszélyes”.
A magyar miniszterelnök így ismét egyértelműen Moszkva érdekeit szolgáló álláspontot képviselt. Miközben a legtöbb uniós tagállam az ukrán függetlenség és biztonság megerősítésében látja a béke zálogát, Orbán következetesen akadályozza a közös döntéseket, sőt, diplomáciai fedezetet nyújt az orosz rezsimnek a szankciókkal szemben. Ez a magatartás nemcsak Ukrajna jövőjét veszélyezteti, hanem az Európai Unió egységét is aláássa.
A hívás egy másik lényeges eleme, hogy Orbán Magyarországot ajánlotta fel egy lehetséges Putyin–Zelenszkij találkozó helyszíneként. Bár a Fehér Ház nem erősítette meg Budapest esélyeit, Orbán aktív közvetítői ambíciói jól illeszkednek abba a külpolitikai stratégiába, amelyben Magyarország igyekszik egyensúlyozni Brüsszel és Moszkva között. Ám kérdés, mennyire hiteles közvetítő egy olyan kormány, amely nyíltan blokkolja az Ukrajnának nyújtott segítséget.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!