A magyar kormány drogügyi kormánybiztost nevezett ki, hogy a marihuánát fogyasztó fiatalokat üldözze. A fű hatásairól lehet vitatkozni, de közben van egy legális, olcsó és bárhol hozzáférhető szer, ami bizonyítottan emberek tízezreinek életét rövidíti meg: az alkohol. Erről viszont a hatalom mélyen hallgat, sőt, a jelenlegi adó- és szabályozási környezet egyenesen ösztönzi a fogyasztást. Mondhatnánk úgy is: a kormány is delíriumos állapotban volt, amikor az alkoholhoz való hozzáállását kidolgozta.
Az Ellenszél kérdéseket tett fel az Országos Mentőszolgálatnak a delíriumos esetekről:
Arra voltunk kíváncsiak, hogy évente hány olyan esethez vonulnak ki a mentőszolgálat egységei, ahol a beteg állapotát a potenciálisan halálos alkoholmegvonási tünetegyüttes, a delirium tremens vagy annak gyanúja indokolja. Megkérdeztük még, hogy az ilyen esetek közül mennyi végződik halálos kimenetellel, akár a helyszínen, a szállítás közben, vagy a későbbi kórházi ellátás során?
Az OMSZ kommunikációs szolgálatának válasza így szólt:
„A tavalyi évben ellátott 1 354 329 feladatunk közül 2654 esetben szerepelt a dokumentációban „delirium” kifejezést tartalmazó BNO kód. Felhívom szíves figyelmét arra, hogy ez az információ releváns következtetések levonására nem alkalmas, mivel számos esetben nem ez a fő diagnózis, valamint más esetekben a tünetek (pl.: zavartság, remegés, görcsroham) egyéb más kórfolyamathoz is kapcsolódhatnak, vagyis a pontos kórisme megállapítása a gyógyintézet feladata. Ugyancsak nem megválaszolható a halálesetekre vonatkozó kérdés, mivel a halál okának megállapítása az orvosszakértők feladata.”
A valós szám tehát ennél jóval nagyobb lehet, hiszen a diagnózis nem mindig pontos, és sok eset rejtve marad, ugyanis nem mindenkiért érkezik mentőautó. Van, aki bejut a sürgősségire, vagy épp otthon próbálja átvészelni a tüneteket.
Nem mindig a megvonásba halnak meg az alkoholhasználók, a legtöbb esetben a szövődmények ölnek
A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban egy vizsgálat szerint 17 hónap alatt 1192 alkoholhoz köthető kórházi felvételből 85 volt delirium tremens. Ezek halálozási aránya pedig 10,6 százalék. Ez a magas arány a kezelt betegek esetében volt jelen. Kezeletlenül a hosszantartó ivásba sokkal nagyobb valószínűséggel halhat bele a páciens. Gondoljunk csak bele: ha egyetlen kórház pszichiátriai és addiktológiai centrumába 17 hónap alatt 1192 beteget vesznek fel alkoholhoz köthető problémákkal, mennyi lehet az országos statisztika?
Egy belgyógyász forrásunk szerint több százezer magyar szenved olyan betegségtől, amely hosszú távú alkoholfogyasztáshoz köthető. Ezek között rengeteg a szív- és érrendszeri probléma, például a magas vérnyomás, amelynek hátterében az alkoholizmus állhat. Sok beteg ezt elhallgatja, így az ok kevés esetben kerül a kórlapra. Emellett gyakori a májzsugor, a hasnyálmirigy-gyulladás, a szájüregi, nyelőcső- és gyomordaganatok, és a sort még hosszan lehetne folytatni.
Járóbeteg-ellátás: A KSH szerint 2024-ben 17 921 ember jelent meg a szakrendelőkben alkohol okozta mentális és viselkedészavar (BNO F10) diagnózissal. Ez az akut mérgezést nem tartalmazza, csak a krónikus problémákat.
A fekvőbeteg-ellátásban sem biztató a helyzet: Az Eurostat adatai alapján évente több ezer magyar kerül kórházba alkoholos májbetegség (K70) vagy alkohol okozta mentális zavar (F10) miatt.
Miközben a kormány a marihuánát tiltja és kriminalizálja, az alkoholt lényegében szabadon engedi. Nincs komoly társadalmi kampány a fogyasztás visszaszorítására. A következmény: súlyos betegségek, csonka családok és idő előtti halálok ezrei minden évben.
Ez a kettős mérce nemcsak egészségpolitikai csőd, hanem morális kérdés is. Mert miközben a hatalom egy füves cigit elszívó fiatalért tapsikol, a valódi, legális mérget továbbra is gond nélkül mérik a polcokról – és ennek árát végső soron mindannyian megfizetjük.
Jó hír azonban, hogy a fiatalok körében jóval kevésbé van jelen az alkoholfogyasztás, mint az idősebb generáció esetében.
Források: OMSZ sajtóosztály, Dr. Kerepesi Krisztina, Dr. Juhász Ágnes, Dr. Juhász Dóra, Dr. Gazdag Gábor „Az alkoholmegvonási delírium miatt hospitalizált betegek ellátásának kérdései” című cikke.