DÁP: állítólag nem az embereket akarják követni vele.
A digitális állampolgárság és a mesterséges intelligencia (MI) egyaránt kulcsszerepet játszik a 21. századi államigazgatás modernizációjában. Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a The Bold Truth About Hungary podcastben arról beszélt, hogyan illeszkedik a magyar Digitális Állampolgárság Program (DÁP) az átlátható, felhasználóbarát közigazgatás víziójába, és milyen technológiai háttér – köztük hazai szuperszámítógépek – támogatja ezt az átállást.
Mi is az a Digitális Állampolgárság Program?
A DÁP célja, hogy egy egységes, online platformon keresztül tegye elérhetővé az állam szolgáltatásait. Ez nem megfigyelő rendszer, hanem egy olyan infrastruktúra, amely:
- Egyszerűsíti a hivatalos ügyintézést (például személyi okmányok megújítása, gépjármű-ügyek).
- Gyorsítja az adatszolgáltatást a hatóságok között, csökkentve a papíralapú adminisztrációt.
- Növeli az állampolgárok biztonságát és kényelmét egyetlen, hiteles digitális identitással.
A DÁP-pal kapcsolatos félelmek – miszerint az állam „rá fog látni” mindenre – rendszeresen felmerülnek a közbeszédben. A kormánybiztos szerint azonban az adatkezelés szigorúan célhoz kötött, az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletének (GDPR) megfelelően.
A mesterséges intelligencia jelenlegi korlátai
Palkovics matematikusokra utalva kiemelte, hogy a jelenlegi algoritmus-architektúrákban nem valószínű az „öntudatra ébredés”:
- A nagy nyelvi modellek statisztikai mintákra épülnek, nem rendelkeznek szándékkal vagy tudattal.
- Az ezzel kapcsolatos etikai dilemmák fontosak, de a matematikai-mérnöki konszenzus szerint a tényleges veszély jelenleg csekély.
- A filozófiai, vallástudományi megközelítések értékesek az MI hosszú távú hatásainak megértésében, de a gyakorlati szabályozást ma még elsősorban mérnöki megfontolások vezérlik.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!