100 ezer forintos iskolakezdési támogatást ad a kormány a határon túli magyaroknak.
Az új tanév közeledtével ismét napvilágot látott egy régóta vitatott intézkedés: a magyar kormány 2025-ben is fejenként legalább 100 ezer forint iskolakezdési támogatást nyújt a határon túli magyar diákok számára. A „Szülőföldön magyarul” program keretében kiosztott összegek célja a külhoni magyarság identitásának és oktatásának támogatása. Bár ez a cél önmagában elismerésre méltó, komoly kérdéseket vet fel az arányosság és társadalmi igazságosság szempontjából, ha figyelembe vesszük: a magyarországi családok ezzel szemben továbbra is csupán a 2008 óta változatlan családi pótlékra számíthatnak, amely az infláció miatt mára elveszítette vásárlóerejét.
Több mint 100 ezer forintos támogatás a határokon túl
A magyar állam ismét fejenként legalább 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást biztosít a határon túli magyar anyanyelvű diákok számára, beleértve az általános és középiskolás tanulókat, valamint az egyetemi hallgatókat is. A Bethlen Gábor Alap által koordinált kifizetésekre a Kárpát-medence egész területéről lehetett pályázni, az online felületre idén összesen 232 ezer kérelem érkezett be, írja a 24.hu.
A kérelmek túlnyomó többségét jóváhagyták: a Rákóczi Szövetség és partnerszervezetei több mint 227 ezer igénylést bíráltak el pozitívan, ami 97,8%-os elfogadási arányt jelent. Ez azt is mutatja, hogy a támogatáshoz való hozzájutás nemcsak lehetséges, de szinte garantált, amennyiben a szükséges papírokat időben leadják.
A földrajzi eloszlás alapján a legtöbb támogatást Erdélyből (közel kétharmad), Felvidékről (20%) és Vajdaságból (8,6%) igényelték, míg Ukrajnából 7,5%-ban érkeztek kérelmek. A horvátországi és szlovéniai igénylések aránya együttesen is alig haladja meg az 1%-ot.
A belföldi szülőknek továbbra is csak korábban érkező családi pótlék jut
Míg a határon túli magyar diákok jelentős pénzügyi segítséget kapnak a tanévkezdéshez, addig a magyarországi családok számára az állam gyakorlatilag nem kínál célzott iskolakezdési támogatást. Az egyetlen gesztus, hogy a szeptemberi családi pótlékot augusztus végén fizetik ki – ez azonban nem jelent többletjuttatást, csupán a kifizetés időpontját hozzák előre.
Ez különösen annak fényében kritikus, hogy a családi pótlék összege 2008 óta változatlan, vagyis immár több mint 17 éve nem történt érdemi emelés, miközben az infláció és az iskolakezdési kiadások drasztikusan megemelkedtek. Egyetlen gyermek iskoláztatása akár 100-150 ezer forintos kiadást is jelenthet szezonálisan – amit a szülők saját erőből kénytelenek fedezni.
A kérdés nem az, hogy kell-e támogatni a határon túli magyar közösségeket. A válasz egyértelműen: igen, kell. A gondot az jelenti, hogy miközben a határon túli támogatások mértéke folyamatosan növekszik, a hazai családok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, miközben semmilyen új intézkedést nem tapasztalnak a kormány részéről.
A jelenlegi gyakorlat olyan, mintha a magyar állam másodrendűként kezelné a belföldi gyermekeket. Ez nemcsak gazdasági, de erkölcsi kérdés is. A nemzeti összetartozás gondolata akkor hiteles, ha minden magyar gyermek egyformán fontos – akár Budapesten, akár Csíkszeredában jár iskolába.
Az állami források elosztásának ilyen látványos torzulása aláássa az állampolgárok bizalmát. Miközben egyre több család él létbizonytalanságban Magyarországon, az oktatási rendszer válságban van, a pedagógusok tömegesen hagyják el a pályát, az állam egy másik régióban élő magyar kisebbség tanévkezdésére költ több milliárd forintot évente. Ez a kontraszt akkor is súlyos, ha a támogatás mögött nemes cél húzódik meg.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!