Békepárti retorika, rekordösszegű hadi hiteligény: Magyarország a második legtöbbet kéri az uniós védelmi alapból.
Miközben a magyar kormány következetesen békepárti álláspontot hangoztat a nemzetközi színtéren, az Európai Bizottság friss összesítése szerint mégis az egyik legnagyobb összegre tart igényt az uniós védelmi célú hitelcsomagból. A Magyarország által kért 20 milliárd euró (mintegy 8000 milliárd forint) a második legnagyobb összeg a tagállamok között – csak Lengyelország igénye előzi meg.
A SAFE-program: közös európai védelmi hitelalap
A SAFE (European Security and Defence Investment Facility) nevű program célja, hogy az Európai Unió közös finanszírozással segítse a tagállamokat védelmi fejlesztésekben és eszközbeszerzésekben. Az eszköz összkerete 150 milliárd euró, amelyből eddig 18 tagállam összesen legalább 127 milliárdra jelezte igényét.
A Bizottság egyelőre csak előzetes igényeket mért fel, a hivatalos kérelmek beadási határideje november vége. Ezzel párhuzamosan megkezdődhet a hitelfelvétel technikai előkészítése.
Noha a magyar Országgyűlés tavasszal még határozatban utasította el a közös uniós hitelfelvételt – az „európai adósságunióval szembeni elvi fenntartásokra” hivatkozva –, a kormány most mégis jelentős összeget kíván lehívni a programból.
Nagy Márton gazdasági miniszter kedden közölte: Magyarország 20 milliárd eurónyi forrást igényel a SAFE keretből, amit az alacsony kamatkörnyezet és a kedvező uniós feltételek indokolnak. Ez különösen fontos, mivel a magyar állam jelenleg drágán tudja csak finanszírozni saját adósságát a piacon.
Politikai ellentmondások
A döntés politikai feszültségeket is szülhet, hiszen a magyar kormány volt az egyetlen, amely májusban nem szavazta meg a SAFE létrehozását. A kormányzati kommunikáció következetesen elutasította a közös hitelfelvételt, „adósrabszolgaságként” és „brüsszeli gigahitelként” bélyegezve azt.
Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója akkor még úgy fogalmazott:
„Nem akarjuk, hogy Brüsszel eladósítsa a gyerekeinket és unokáinkat is.”
Ennek ellenére a kormány most mégis jelentős forrásra tart igényt – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez pragmatikus döntés volt. Mint mondta:
„A kérdés az volt, hogy ezt a pénzt mindet elviszik Ukrajnába, vagy mi is kapjunk belőle.”
Mire költik?
A hitelből Magyarországon új és már korábban is tervezett védelmi fejlesztéseket hajtanak majd végre. A SAFE-program elvileg lehetőséget ad arra, hogy az eszközöket Ukrajnának adományozzák, de erről minden tagállam maga dönthet – a magyar Országgyűlés határozata egyébként Ukrajnát meg sem említi.
A tagállamok igényei számokban:
-
Lengyelország: 45 milliárd euró
-
Magyarország: 20 milliárd euró
-
Franciaország: valamivel 20 milliárd euró alatt
-
Olaszország: legfeljebb 15 milliárd
-
Belgium: 7–11 milliárd
-
Litvánia: 5–8,7 milliárd
-
Görögország: 1,2 milliárd
-
Spanyolország: 1 milliárd
Az adatok előzetes becsléseken alapulnak, és változhatnak a hivatalos beadások során.
Ha szeretnéd, írhatok külön elemzést is arról, hogy a magyar hadiipari fejlesztések jelenlegi helyzete hogyan viszonyul az uniós átlaghoz, vagy készíthetek infografikát a tagállami igények összehasonlításáról.