Ursula von der Leyen szerdán teljesen új pályára állította az unió költségvetésének jövőjét.
Az Európai Bizottság elnöke bemutatta a 2028–2034-es hétéves pénzügyi keret első tervezetét. Ennek főösszege 2 000 milliárd euró – ez több mint másfélszerese a jelenlegi, 1 200 milliárd eurós büdzsének. A terv nem csupán a források volumenében hozna radikális változást, hanem a finanszírozás és a kifizetések mechanizmusában is szakítana a korábbi gyakorlattal.
Von der Leyen abból indult ki, hogy a tagállamok egyre kevésbé hajlandók további befizetéseket vállalni, ezért új bevételi forrásokat javasolt beépíteni az uniós költségvetésbe. Elképzelése szerint a dohánytermékek uniós jövedéki adója, valamint a nem újrahasznosítható elektromos hulladék után fizetendő díj komoly bevételt biztosíthatna anélkül, hogy az egyes országok belső költségvetésére hárulna a teher. Felvetette továbbá a környezetvédelmi célú repülőjegy-adó bevezetését is, amely a turizmusból keletkező extra profit egy részét juttatná vissza az uniós közös kasszába.
A kiadási oldalon az 1 865 milliárd eurós regionális és nemzeti partnerségi keret összeolvasztaná a mezőgazdasági támogatásokat és a kohéziós alapot. Az agrártámogatásokra – azok korábbi „külön szigetként” kezelt büdzséje helyett – nagyjából 300 milliárd eurót, míg a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatására 218 milliárd eurót fordítanának. Bár mindkét összeg alacsonyabb a mostaninál, a koncepció szerint a támogatási struktúra átláthatóbb és rugalmasabb kereteket nyújtana a tagállamoknak.
A versenyképességre szánt 410 milliárd eurós rész az olyan kulcsfontosságú programokat egyesítené, mint a Horizont Europe kutatás-fejlesztési keret, a digitális átállás és a zöld beruházások. A Globális Európa keretében pedig 200 milliárd euró állna a következő tagjelölt országok felkészítésére. Ez az összeg egyértelmű jelzés arra, hogy 2034-ig új belépőkre nem számít az Unió. Amennyiben mégis csatlakozni kívánna valaki, a pénzügyi keretet felül kell vizsgálni.
A tervezet legnagyobb újdonsága azonban nem a számokban, hanem a kondíciókban rejlik
Von der Leyen azt javasolja, hogy
immár minden európai forrást – így a mezőgazdasági kifizetéseket is – kizárólag a jogállamisági normák betartásához kössenek.
Ez azt jelentené, hogy a bíróságok függetlenségének csorbítása, a médiapluralizmus korlátozása vagy a korrupcióellenes szabályok kijátszása esetén akár a legkényesebb támogatási csomag is felfüggeszthető.
A magyar kormány már korábban élesen bírálta ezt a javaslatot, és Gulyás Gergely a költségvetés bemutatása előtt arra figyelmeztetett, hogy
Magyarország nem fogadja el, ha az agrártámogatások összege csökken, és „túl nagyra” méri az EU az ukrajnai rekonstrukcióra szánt összeget.
Valójában a tervezett százmilliárdos ukrajnai program az új büdzsé mindössze öt százaléka.
Az egyhangú döntést igénylő többéves pénzügyi keretről 2026 végéig kell megállapodni, és a magyar álláspont mellett több ország is tart attól, hogy a 65 százalékos emelés túl ambiciózus. Ugyanakkor a bizottsági javaslat hangsúlyosan a klímavédelem, a versenyképesség és a jogállamiság összehangolására törekszik. Ebből a szemszögből vált volna a források nagysága másodlagossá – ha a tagok valóban hosszú távú fejlődést szeretnének, és hajlandóak kompromisszumot kötni a feltételek terén.
A következő hónapokban dől el, hogy a tagállamok hajlandóak-e elfogadni a von der Leyen-tervet, amely egyszerre kínálna több pénzt és szigorúbb garanciákat az európai alapértékek megsértése ellen. Ha Magyarország vagy más kormányok vétóval élnek, a pénzügyi keret végső formáját radikálisan újra kell tárgyalni. Ha elfogadják, az EU költségvetése soha nem látott mértékben válik önfenntartóbbá és elkötelezettebbé a jogállamiság mellett.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!