Új alapokra kerül a rezsicsökkentés: 2025 végéig marad a hatósági ár, de átalakul a támogatási rendszer.
A magyar kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely hosszú távon rendezné a lakossági energiaárak szabályozását. Bár a rezsicsökkentett árak 2025 végéig változatlanok maradnak, a mögöttes támogatási és elszámolási rendszer alapvetően megújul. A cél egy átláthatóbb, fenntarthatóbb finanszírozási mechanizmus létrehozása, amely stabil hátteret biztosít a hatósági árak fenntartásához a szolgáltatók számára.
A tervezet új jogszabályi keretek közé helyezi a rezsivédelmi szolgáltatás nyújtását. Ennek részeként megszűnik a jelenleg ideiglenes jelleggel alkalmazott 289/2022. kormányrendelet, amely a veszélyhelyzet idején szabályozta az árak rögzítését. Az új szabályozás ugyanakkor nemcsak meghosszabbítja a hatósági árak alkalmazását, hanem pontosan meghatározza a szolgáltatóknak járó állami ellentételezés kiszámításának és kifizetésének módját.
Fontos változás, hogy a kormány hivatalosan kijelöli majd azokat az energiaszolgáltatókat, amelyek kötelesek a rezsicsökkentett árakat biztosítani:
a földgáz esetében az erre kijelölt egyetemes szolgáltatót, míg a villamosenergia-ellátásban az országos engedéllyel rendelkező egyetemes szolgáltatót.
Ezzel párhuzamosan lehetőség nyílik arra is, hogy más, feltételeknek megfelelő engedélyesek is csatlakozhassanak a rendszerhez – ha vállalják a rezsivédelmi feltételek teljesítését.
A kijelölt szolgáltatókkal a kormány nevében az energiapolitikáért felelős miniszter köt szerződést, amely pontosan rögzíti az ellátási kötelezettségek mellett a földrajzi hatályt, az időtartamot, valamint az ellentételezés megállapításának és kifizetésének szabályait. Ez utóbbi lényeges újdonság: a korábbi szabályozásokkal szemben most első alkalommal jelenik meg egy részletes, átlátható módszertan az állami kompenzáció meghatározására.
A földgázszolgáltatók esetében a hatósági árbevétel és a tényleges költségek közötti különbség alapján számolják ki az állami ellentételezés összegét. Ha a bevételek nem fedezik a költségeket, a keletkező veszteséget a szolgáltató részére kompenzálni kell. Villamosenergia-szolgáltatók esetében a kompenzáció kiszámítása a tényleges ráfordítások és árbevételek különbségéből történik, a miniszteri rendeletben meghatározott módszer szerint.
A szolgáltatók évente kérelmezhetik a nekik járó támogatást. Kérelmükben nemcsak a becsült költségeket és bevételeket kell bemutatniuk, hanem az előző év tényleges adatait is, minden szükséges dokumentációval alátámasztva. Újdonságként megjelenik a lehetőség évközi kiegészítő kérelem benyújtására is. Amennyiben a fogyasztás vagy a költségek az év során jelentősen, legalább 15 milliárd forinttal eltérnek az eredeti becslésektől, a szolgáltatók jogosultak új igényt benyújtani. Ez az elem korábban nem szerepelt egységes szabályozásban, így a változó piaci viszonyokra gyorsabban reagálhatnak a szolgáltatók.
Az állami támogatási kérelmeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vizsgálja felül, amely javaslatot tesz a támogatási összegekre. A miniszter a döntéseket évente egyszer, legkésőbb december 20-ig hozza meg, amelyben rögzíti a következő évre szóló kifizetendő összeget. A támogatás folyósítása több részletben is történhet a szolgáltatók pénzügyi igényei alapján, de minden év végéig lezárul a teljesítés.
A szolgáltatók számára szigorú elszámolási kötelezettséget is bevezetnek:
minden év május 15-ig kötelesek lesznek részletes beszámolót készíteni a támogatások tényleges felhasználásáról.
Ennek alapján, ha túltámogatást kaptak, vissza kell fizetniük a különbözetet, ha pedig veszteségük keletkezett, utólagos kompenzációra jogosultak. Ez a mechanizmus átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé teszi az állami támogatások rendszerét, szemben a korábbi, veszélyhelyzeti szabályozás kevésbé szabályozott gyakorlatával.
Az új rendszer tehát képes egyensúlyt teremteni a lakossági árak védelme és a szolgáltatók gazdasági fenntarthatósága között. Az állami támogatások mögött mostantól részletes elszámolás és dokumentáció áll, amelynek köszönhetően a kormány pontosabban láthatja, milyen tényleges költségekkel jár a hatósági árak fenntartása. Mindez hosszabb távon hozzájárulhat a magyar energiarendszer stabilitásához is.
A lakosság számára a legfontosabb üzenet, hogy 2025 végéig garantáltan fennmaradnak a rezsicsökkentett árak, ugyanakkor a háttérben egy korszerűbb és felelősebb finanszírozási rendszer lép életbe. A részletes elszámolások és a kiegészítő kérelmek lehetősége a szolgáltatók számára is biztonságot ad, hogy a ténylegesen felmerült költségeiket fedezni tudják. A szabályozás rugalmassága pedig lehetővé teszi, hogy a rendszer a piaci változásokhoz gyorsabban alkalmazkodjon.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!