Nem sikerült megbuktatni Ursula von der Leyent.
Az Európai Parlament bizalmatlansági indítványt szavazott meg az Európai Bizottság teljes testülete ellen, élén Ursula von der Leyen elnökkel. Bár az indítvány elbukott, az esemény politikai jelentősége és az azt övező viták komoly tanulságokat kínálnak Európa demokratikus folyamatairól, intézményi működéséről és a bizalom természetéről az uniós vezetés iránt.
Mi az a bizalmatlansági indítvány?
A bizalmatlansági indítvány az Európai Parlament egyik legfontosabb demokratikus eszköze, amely lehetőséget ad a képviselőknek arra, hogy politikai felelősségre vonják az Európai Bizottságot. Elfogadásához két kritérium egyidejű teljesülése szükséges:
-
Az EP-képviselők abszolút többsége (legalább 361 fő) szavaz igennel
-
A szavazáson részt vevők kétharmada támogatja az indítványt
Ez az eljárás nem mindennapos – az Európai Unió történetében eddig tizenháromszor került rá sor, és egyszer sem járt sikerrel.
Ki és miért kezdeményezte a mostani indítványt?
A mostani indítványt Gheorghe Piperea, a román szélsőjobboldali AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) EP-képviselője nyújtotta be. A dokumentumban több súlyos kifogást soroltak fel Von der Leyen és bizottsága működésével kapcsolatban, többek között:
-
A Pfizer-ügy: Ursula von der Leyen közvetlenül egyeztetett sms-ben a Pfizer vezérigazgatójával az EU vakcinaszerződése előtt, ám a Bizottság visszatartotta az üzenetek nyilvánosságra hozatalát. Az EU Bírósága májusban megsemmisítette ezt a döntést, átláthatósági aggályokra hivatkozva.
-
Számvevőszéki kifogások: A helyreállítási alap felhasználásáról szóló jelentés szerint problémás volt a pénzek elosztása.
-
Demokratikus deficit: Az indítvány szerint a Bizottság megkerülte az Európai Parlamentet több stratégiai döntés során.
-
Jogtalan befolyásolás vádja: Állítólagos politikai nyomásgyakorlás történt nemzeti választásokon – ezeket azonban félreértelmezett nyilatkozatok alapján állították.
Hogyan zajlott a szavazás?
Bár az indítvány sorsa szinte biztosra vehető volt, mégis több képviselő is támogatta – főként Lengyelországból és Romániából, összesen 77-en írták alá. Magyar részről egyedül Borvendég Zsuzsanna (Mi Hazánk) csatlakozott az aláírókhoz.
A szavazáson a von der Leyen vezette Bizottság mögött álló pártok – az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták (S&D), a liberálisok (Renew), a zöldek (Greens/EFA) és a baloldali frakció (The Left) – többsége egységesen utasította el az indítványt. Még a kezdeményező Piperea pártja, az ECR (Európai Konzervatívok és Reformerek) képviselőinek kétharmada is jelezte, hogy nem támogatja a javaslatot.
A politikai realitás tehát egyértelmű volt: a szükséges többség messze elmaradt.
AUR mint vita tárgya
A kezdeményező román AUR párt magyarellenes kijelentései miatt a Fidesz korábban elutasította az együttműködést az ECR-rel. Ugyanakkor májusban Orbán Viktor nyilatkozatában már támogatón szólt az AUR elnökjelöltjéről. Ez a pálfordulás szintén politikai vitát generált, amit Magyar Péter Erdélyben tett látogatásával igyekezett tematizálni.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!