Videóra vették a titkos fegyvert, amit bevethettek ma a Pride-on.
Szombat délután Budapesten, a Budapest Pride menetén új technikai eszközök tűntek fel, amelyek komoly adatvédelmi kérdéseket vetnek fel. Panyi Szabolcs közösségimédia-posztjában arra figyelmeztet: a demonstráció biztonsági biztosítása mellett a rendőrség mobil kamerákat is telepített, amelyek – állítása szerint – kínai arcazonosító technológiával működnek. Ha valaki, akkor Panyi Szabolcs biztosan képben van a kémkedő eszközök területén. Ő volt ugyanis az egyik olyan magyar újságíró, akinek a Pegasus nevű kémszoftvert találták meg a telefonja nyomaiban.
A jól látható készülékek különösen a Műegyetem és az Astoria közötti szakaszon jelentek meg, ahol Panyi szerint „összegyűjtik a felvonulók arcképét”, és azonosítás után akár bírságolhatnak is érte.
A tömeg hatalmas volt, a „betiltott” esemény valójában profi rendőri biztosítással zajlott. A Facebook-poszt szerint több mobil kamera az új kínai arcfelismerő rendszerrel rögzítette a felvonulókat. A feltételezés szerint ezeket az adatokat később jogi intézkedésekhez használhatják.
A technológia valóban létezik: Kína több országban értékesít arcfelismerő rendszereket, amelyek segítségével azonosíthatók és profilozhatók egyének tömegben is.
A kínai arcfelismerő rendszerek világszerte ismertek kifinomult technológiájukról és széleskörű felhasználási lehetőségeikről – legyen szó tömegek valós idejű megfigyeléséről, személyek automatikus azonosításáról vagy viselkedéselemzésről.
Ezek a rendszerek képesek másodpercek alatt azonosítani az embereket hatalmas adatbázisok alapján, gyakran központi állami nyilvántartásokhoz kapcsolva. Emellett gyakori elemük a “social credit” rendszerekhez való illesztés lehetősége, vagyis a megfigyeltek tevékenységének és helyszíni jelenlétének rögzítése a későbbi jogi vagy adminisztratív következmények érdekében. Kína belföldön is széles körben alkalmazza ezeket a technológiákat például tömegközlekedési csomópontokon, iskolákban vagy tüntetések megfigyelésénél – a kritikusok szerint ezek a rendszerek a magánszféra súlyos megsértését és politikai eszközként való alkalmazást is lehetővé tesznek.
Panyi szerint olyan kamerák jelentek meg az idei Pride-on, amelyek kínai arcazonosítót használnak a résztvevők beazonosítására és – esetleg – büntetésére. Most a kérdés az, tényleg így van-e, és ha igen, mennyire jogszerű a használatuk. A közösségi aggodalom érthető, hiszen a Pride egy olyan séma, ahol az anonimitás joga és az önazonosság kifejezésének lehetősége különösen fontos.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!