Veszélyben a magyar üvegvisszaváltás egy új uniós rendelet miatt.
Egy frissen elfogadott uniós szabályozás alapjaiban írhatja át a magyar palackvisszaváltási rendszer jövőjét. Ha a MOHU három éven belül nem teljesít egy szigorú uniós elvárást, elbukhatja a rendszer működtetésének jogát – és vele együtt a hulladékgazdálkodás egyik kulcselemét is.
Miről szól az új uniós rendelet?
Az Európai Unió 2025-ben elfogadta a 2025/40-es rendeletet, amely a csomagolások és csomagolási hulladékok kezeléséről rendelkezik. A szabályozás célja, hogy egységesítse és hatékonyabbá tegye a palackvisszaváltási rendszereket (DRS) az unió egész területén.
A rendelet értelmében:
-
2029. január 1-jétől csak nonprofit szervezetek működtethetnek ilyen rendszereket.
-
Ezek a szervezetek nem végezhetnek más tevékenységet, kizárólag a DRS-működtetésre fókuszálhatnak.
Mi a probléma a magyar modellel?
Magyarországon a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. működteti a DRS-rendszert, emellett. Profitorientált vállalat, a MOL 100%-os tulajdonában áll. Koncessziós szerződéssel 35 évre elnyerte a hazai hulladékgazdálkodás jelentős részének kezelését. Nemcsak DRS-t működtet, hanem felel az EPR rendszerért (kiterjesztett gyártói felelősség) és az általános hulladékszállításért is.
Ez nem egyeztethető össze az uniós rendeletben előírt nonprofit és egytevékenységű működési formával.
Kivétel: 90%-os visszaváltási arány
Az EU azonban biztosít egy menekülőutat:
Ha egy tagállamban már bevezetésre került a visszaváltási rendszer, és a működtető legalább 90%-os visszaváltási arányt ér el, akkor mentesülhet a nonprofit és egytevékenységű működési kötelezettség alól.
Ez azt jelenti, hogy a MOHU-nak 2029-ig el kell érnie a 90%-os visszaváltási arányt, különben vissza kell adnia a DRS-rendszer üzemeltetését és egy nonprofit, független szervezet veheti át a feladatot.
Reális cél a 90%?
A kérdésre a szakértők is megosztottan válaszolnak:
Előnyök: A rendszer már elindult, és egyre több REpont automata kerül kihelyezésre. A lakosság környezettudatossága folyamatosan nő.
Kihívások: A rendszer még gyermekcipőben jár: logisztika, lefedettség, edukáció terén bőven van tennivaló. A 90%-os arány eléréséhez nagyon magas lakossági részvétel, valamint hatékony üzemeltetés és ösztönző rendszer szükséges.
Más országok példái
Több uniós országban már évek óta nonprofit szervezetek működtetik a DRS-t, például:
-
Litvániában: a „Užstato sistema” nonprofit egyesület 90% feletti arányokat hoz.
-
Észtországban: a rendszer civil alapú, hatékony és átlátható.
-
Németországban: a magánkereskedők részvételével működik, szigorú szabályozás mellett.
A MOHU-nak és a kormányzatnak stratégiai választ kell adnia. Vagy elindulnak a 90% eléréséhez vezető úton, jelentős beruházásokkal. Vagy időben felkészülnek a feladat átadására egy nonprofit szervezetnek.
Bármelyik utat választják, a tét óriási: a magyar hulladékgazdálkodási rendszer jövője, az európai szabályoknak való megfelelés és a környezeti fenntarthatóság egyaránt érintett.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!