Trump hazudhatott az iráni bombázásokról.
Hiába állítja Donald Trump és kormányzata, hogy az amerikai csapások leradírozták Irán atomprogramját, a valóság egészen mást mutat – legalábbis az amerikai hírszerzés szerint. A CNN birtokába jutott első Pentagon-jelentés szerint
legfeljebb néhány hónappal sikerült visszavetni az iszlám köztársaság nukleáris fejlesztéseinek ütemét. A csapások nem érték el a dúsított uránkészleteket, és a centrifugák jelentős része is érintetlen maradt.
A DIA (Védelmi Hírszerző Ügynökség) jelentése, amely a CENTCOM kárfelmérésén alapul, a valóság rideg tényszerűségét tárja fel: a Trump-féle győzelmi kommunikációval szemben csak minimális és időleges kár keletkezett. A Fehér Ház persze tagad, sőt: Karoline Leavitt sajtófőnök szerint a kiszivárogtatott információ “hamis” és “alantas lúzer” műve, aki csak Trump hitelességét akarja alásni. A Fehér Ház hivatalos álláspontja szerint a 13 ezer kilós bombák tökéletesen működtek, és a létesítmények teljesen megsemmisültek.
A valóság ezzel szemben az, hogy a katonai siker korántsem volt akkora, mint amekkorának azt a kampánycélokból kommunikálják. A CNN forrásai szerint az uránkészletek védelme kiemelt prioritás volt Irán számára, és ezek éppen az ilyen típusú csapások ellen vannak építve. A szövetségi háborús retorika tehát sokkal inkább belpolitikai termék, mintsem objektív katonai realitás.
A képletet tovább bonyolítja, hogy a csapások után Trump bejelentett egy tűzszüneti megállapodást Izrael és Irán között, amely azonban alig lépett életbe, már meg is sérült. Később ugyan mindkét ország újra kijelentette, hogy betartják a tűzszünetet, de a helyzet törékeny. Trump eközben ismét mindkét felet bírálta, főként Izraelt, ami többek szerint belpolitikai szempontból is érdekes fordulat.
A csapások mérlege tehát jelenleg messze nem egy nukleáris program “földdel egyenlővé” tételét mutatja, hanem inkább egy kommunikációs hadműveletet, amely az elnökválasztási kampányban jól mutat, de a szakértői értékelések szerint alig hozott valódi eredményt.