A minap Nagy Feró fellépett a Budapest Parkban, de amit ott produkált, arra nehéz szavakat találni. Egy rövid videórészlet járja be az internetet, amely többet mond minden koncertbeszámolónál. A felvételen egy rendezetlen külsejű, nehezen érthető, artikulálatlan hangokat kiadó előadó látható, aki a végén egy „Tudod, mit kaptok? Egy nagy lóf.szt” felkiáltással köszöni meg a közönség figyelmét.
Ő lenne a nemzet csótánya? A Kossuth-díjas művész, akit a hatalom rendre piedesztálra emel, most épp a közönségét alázta meg nyilvánosan. Az ember óhatatlanul elgondolkodik: vajon mennyit ivott Feró, mielőtt színpadra lépett? Nem tűnt józan állapotban lévő embernek. De még ha nem is volt alkohol befolyása alatt, akkor is kínos és méltatlan, amit a színpadon művelt.
Aranyosi Péter Karinthy-gyűrűjét egyetlen rosszul sikerült poénért vették el. Nagy Feró viszont szabadon trágárkodhat, lezüllött modorban beszélhet a közönségével, miközben a hatalom némán tűr – vagy inkább nevetgél a háttérben. Mert Feró nem akármilyen előadó: ő a NER sztárolt embere, aki bármit megtehet, mert az „ügyhöz” hűséges.
Ilyen ország lettünk: ahol a művészet már rég nem érték, csak eszköz. Ahol a lojalitás előbbre való, mint a méltóság. És ahol még a Kossuth-díj sem jelent garanciát a példamutatásra. Csak egy újabb címet, amit a közönség előtt meggyalázni is szabad – ha a hatalom úgy akarja.
A NER köreiben ismert zenészek közül mostanában alig-alig találhatunk vállalható arcot. Nem véletlen, hogy nem vállalják fel a Fideszt az érdemes művészek. A múltkor az Ellenszél Zalatnay Sarolta felejthetetlen performanszát mutatta be, ezt itt tudod megtekinteni.