Magyarország lett az EU legszegényebb tagállama – egy fontos jóléti mutató szerint.
Miközben a kormány gazdasági sikerekről beszél, egy objektív mérőszám alapján Magyarország sereghajtó lett az Európai Unióban – még Bulgária is megelőzött minket.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közzétette a 2024-es évre vonatkozó legfrissebb összehasonlító adatait a tagállamok életszínvonaláról. Az egyik legfontosabb jóléti mutató, az úgynevezett egy főre jutó tényleges fogyasztás(AIC – Actual Individual Consumption) alapján Magyarország az utolsó helyre csúszott vissza a 27 tagállam között.
Mi az az AIC, és miért fontosabb, mint a GDP?
Az AIC-mutató nem csupán a gazdaság teljesítményét méri, mint a GDP, hanem azt mutatja meg, mennyit fogyaszt egy átlagos állampolgár árukból és szolgáltatásokból, figyelembe véve az adott ország árszínvonalát is. Ezáltal az AIC pontosabban jelzi, hogy valójában milyen életszínvonalon élnek az emberek.
A friss adatok szerint Magyarországon az AIC az uniós átlag 72 százaléka volt 2024-ben – ez a legalacsonyabb érték az egész EU-ban.
Bulgária is lehagyott minket
Miközben 2023-ban Magyarország és Bulgária fej-fej mellett haladt (mindkét ország AIC-értéke 70 százalék volt), idén a bolgárok már 74 százalékon állnak, így ők megelőztek minket a rangsorban. Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy Bulgáriát hosszú évekig az EU legszegényebb országának tartották.
Bár Magyarország mutatója két százalékponttal javult egy év alatt, ez a növekedés továbbra is gyenge ütemű, főként ha összevetjük a régió más államaival: Románia és Horvátország is gyorsabban zárkózik fel az uniós átlaghoz.
Kik élnek a legjobban Európában?
Az AIC alapján a legmagasabb életszínvonalon Luxemburg lakói élnek (141%), őket követi Hollandia (120%), Németország (118%), Belgium és Ausztria (egyaránt 112%). Ezek az országok az EU-átlagot messze meghaladó szinten állnak, ami nemcsak a magas jövedelmeket, hanem a fejlett szociális rendszert és vásárlóerőt is tükrözi.
És mi a helyzet a GDP-vel?
A másik kulcsfontosságú mutató, az egy főre jutó GDP esetében Magyarország kissé jobb helyzetben van: az uniós átlag 77 százalékát értük el, vagyis ebben a rangsorban nem vagyunk az utolsók. Az Eurostat adatai szerint Bulgária, Görögország, Lettország és Szlovákia is mögöttünk van, így az ötödik leggyengébb az ország ezen a listán.
Ez azonban nem feltétlenül jelent jobb életminőséget, hiszen a GDP nem mutatja meg, hogyan oszlik meg a megtermelt jövedelem a lakosság között, és nem veszi figyelembe az árak szintjét sem.
Mi következik ebből?
A számok világosan mutatják: hiába növekszik a GDP, ha a mindennapi életben ezt a többség nem érzi. A tényleges fogyasztás alacsony szintje rámutat arra, hogy a magyar háztartások vásárlóereje gyenge, és még a legszegényebbnek tartott országok is gyorsabban zárkóznak fel.
Ha a jelenlegi trend folytatódik, Magyarország tartósan leszakadhat a közép-európai régiótól, és az EU perifériáján ragadhat. Ehhez képest az uniós források felhasználásának hatékonysága, a bérszínvonal és az infláció tartósan magas szintje kritikus tényező marad a következő években.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
