1989. június 16-a a magyar történelem egyik legmeghatározóbb napja volt. A Hősök terén, Nagy Imre újratemetésénél Mécs Imre a beszéde végén arra kérte a tömeget: „Fogjátok meg egymás kezét! Mindenki fogja meg, fogjuk meg egymás kezét, ugyanúgy, mint ’56 október 23-án.”
Ez a mondat nem szimbolikus felszólítás volt, hanem a nemzeti összefogás valódi pillanata. A jelenet meg is örökült egy fotón, amelyen emberek tízezrei állnak kéz a kézben. Ez az emlék most újra előkerült, miután a közelmúltban politikai szereplők újrahasznosították a „fogjátok meg egymás kezét” mondatot – úgy, mintha az egy friss politikai üzenet lenne.
Magyar Fruzsina (Mész Imre özvegye) közösségi bejegyzésében világossá tette: ez az ikonikus felszólítás nem a jelenből, hanem 1989-ből ered. Felhívása nem csupán a történelmi igazság védelméről szól, hanem arról is, hogy nem lehet harcolni a történelemhamisítás ellen újabb torzításokkal – még ha azok tudatlanságból fakadnak is.
A történelemhez való tisztességes viszonyulás erkölcsi kötelesség. Ha a politikai érdekek újraírják a múltat, akkor a jövő sem épülhet igaz alapokra. A történelmi emlékezet nem kampányeszköz, hanem közös örökségünk, amit védeni kell – akkor is, ha újra és újra el kell mondani az igazságot.
Képünk forrása: Magyar Fruzsina Facebook-oldala.