Izrael hadműveletet tervez, Irán válaszcsapást ígér – háború előtt állunk?
A térség biztonságát évek óta fenyegető iráni–izraeli szembenállás most egy olyan fordulóponthoz érkezett, amelyre nemcsak a térség országai, hanem a nemzetközi közösség is feszülten figyel. A jelek szerint közelebb vagyunk egy nyílt fegyveres konfliktushoz, mint bármikor az elmúlt évtizedben.
A feszültség a 2023-as gázai háború óta egyre nőtt, de a legutóbbi fejlemények minden eddiginél aggasztóbb képet festenek.
Mi váltotta ki az újabb eszkalációt?
Az iráni vezetés az elmúlt év során két alkalommal is rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen. Ezekre az izraeli hadsereg (IDF) precíziós csapásokkal válaszolt, többek között iráni légvédelmi állásokra mérve csapást, sőt, egy ismert palesztin politikai vezető elleni akció is végrehajtásra került Teherán szívében.
Most azonban egy még komolyabb eszkaláció lehetősége körvonalazódik. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök állítólag nem kívánja kivárni az amerikai–iráni atomalku újratárgyalását, és előkészít egy megelőző csapást Irán nukleáris létesítményei ellen.
Amerikai figyelmeztetések és katonai előkészületek
A hírek szerint az izraeli haderőt már magasabb készültségi fokozatba helyezték, amit az amerikai fegyveres erők is követtek a Közel-Keleten. A Vaskupola légvédelmi rendszert Ciszjordánia felé telepítették, valószínűleg arra készülve, hogy elhárítsák az Iránból érkező támadásokat.
Egy amerikai diplomata a Washington Post-nak adott háttérinterjúban úgy fogalmazott:
„Ez most minden korábbinál súlyosabb helyzet.”
Az amerikai külügyminisztérium is lépett: az iráni rakéták hatósugarába eső külképviseleteken – köztük európai országokban is – vészhelyzeti bizottságokat állítottak fel. Több diplomatacsaládot evakuáltak, köztük a bagdadi nagykövetségről és az erbili konzulátusról, és a kuvaiti, valamint bahreini kirendeltségek kiürítése is napirenden van.
GPS-zavarás, diplomáciai halogatás és nyitott katonai kérdések
Irak légterében az éjszaka folyamán zavart észleltek a GPS-jelekben – ennek eredetét egyelőre nem sikerült egyértelműen meghatározni. Nem tudni, hogy amerikai védelmi műveletről vagy iráni kibertámadásról van-e szó.
Eközben az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) vezetője, Michael Kurilla is elhalasztotta washingtoni útját, és lemondta a kongresszusi meghallgatását – ez szintén az események súlyát jelzi.
Irán figyelmeztetett: megtorlás jön, ha támadás éri
Teherán nyíltan jelezte: bármilyen izraeli katonai csapás azonnali válaszlépést von maga után. Washington és Jeruzsálem láthatóan komolyan veszi ezt a fenyegetést, ugyanakkor nem világos, hogy Izrael hajlandó-e elhalasztani akcióját a vasárnapra tervezett iráni–amerikai tárgyalások reményében.
A térségbe vezényelt amerikai egységek részvételéről egy izraeli támadásban még nincs hivatalos állásfoglalás, de az valószínűsíthető, hogy az USA szükség esetén részt venne Izrael védelmében, ahogyan brit erők támogatása is elképzelhető. A Jordániából kiinduló segítség azonban a korábbi gyakorlattal ellentétben most nem vehető biztosra.
A jelenlegi időpont katonai szempontból „alkalmasnak” tűnhet az izraeli döntéshozók számára. Irán befolyása a térségben jelentősen megroppant:
-
Szíria feletti ellenőrzése gyakorlatilag megszűnt.
-
A Hamász harci ereje nagyrészt megsemmisült.
-
A Hezbollah is jelentős csapásokat szenvedett el.
-
Iraki és jemeni proxyk nem képesek érdemi fenyegetést jelenteni.
Eközben Oroszország Ukrajnában van lekötve, és nem valószínű, hogy segíteni tudná szövetségesét. Törökország, Irán regionális riválisa, várhatóan elítéli majd a támadást diplomáciai szinten, de nem valószínű, hogy aktívan fellépne Izrael ellen.
Az amerikai és izraeli vezetés közötti kommunikáció intenzív, de nem világos, elégséges-e ahhoz, hogy visszatartsa Izraelt a megelőző csapástól. Egy lehetséges alternatíva, hogy Irán hajlandó lesz közepes mértékű engedményeket tenni Donald Trump korábbi ultimátumára válaszul, ami elodázhatná a háborút.
Annyi biztos: a következő napok kulcsfontosságúak. A térség minden eddiginél közelebb került a nyílt háborús konfliktushoz, és a hétvége akár fordulópont is lehet a Közel-Kelet jövőjét illetően.