Tízezrek tüntetnek a Kossuth téren a kormány ellen.
Június 10-én, kora estére teljesen megtelt a Kossuth tér. Tízezrek gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a magyar sajtószabadság és civil szervezetek jövőjét fenyegető törvényjavaslat ellen, amelyet a köznyelv csak „ellehetetlenítési törvényként” emleget.
Az indítványt a fideszes Halász János nyújtotta be májusban, hivatalosan „átláthatósági törvény” néven. A jogszabálytervezet lényege: a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal ajánlása alapján jegyzékbe vehette volna azokat a civil szervezeteket, médiumokat, amelyek álláspontja eltér a hivatalos kormányzati kommunikációtól. A jegyzékbe kerüléssel súlyos anyagi következmények jártak volna, például az 1%-os adófelajánlások megvonása, vagy a támogatók szigorú, közokirati elszámolási kötelezettsége.
A törvényt elnapolták – a tiltakozás nem maradt el
A demonstráció eredetileg arra a napra esett, amikor a parlament szavazott volna a törvényről. Bár Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője végül a „sok módosító javaslatra” hivatkozva levette azt a napirendről, a tiltakozók világossá tették: a probléma továbbra is fennáll.
Lampé Ágnes, a Szabad Európa újságírója nyitotta meg az eseményt, kiemelve, hogy a törvényt nem vonták vissza, csak későbbre halasztották.
„A független nyilvánosság megvédése nem halogatható”
– fogalmazott.
Felszólalások: személyes, politikai és generációkon átívelő hangok
A színpadon újságírók, művészek, civilek és influenszerek szólaltak fel, összesen 22 felszólaló osztotta meg gondolatait, félelmeit, és reményeit.
Dévényi István, ismert újságíró egy vidéki idős nő üzenetét idézte: „Felmondom a kormány munkaviszonyát. Köszönöm.” Dévényi elmondta, az ő dolga, hogy azoknak adjon hangot, akik máshogyan nem tudnak megszólalni. Két fiát is elhozta, utalva arra, hogy a fiatalabbik életkora megegyezik a NER megalakulásával – de szerinte „a fiamnak van jövője.”
Bogos Csaba (Boldzer), pécsi tartalomgyártó saját városának példáját hozta: egy klinikai központban a dolgozók nem oszthatnak meg kritikát nyilvánosan. Felidézte a Novák Katalin-ügy kommunikációját, majd így összegzett: „A hallgatás erény, a közöny követelmény lett ebben a rendszerben.”
Illés Helga, a Négy Fal tartalomgyártója arról beszélt, hogy a félelem a hatalom nyelve. De ha az emberek felismerik saját erejüket, a hatalom meginog. „A rezsim rémálma az, amikor a polgár felismeri: ő dönt.”
A tömeg együtt énekelte Zentai Márk új, kifejezetten az alkalomra írt dalát: „Szabadon akarok élni, falakat ledönteni…”
Transzparensek, ének, múltidézés
A tüntetés egyik legemlékezetesebb pillanatát Sallai Dé:Nash hozta, aki visszaemlékezett egy 25 évvel ezelőtti esetre: Orbán Viktor akkoriban a parlament működését egy kakaóosztással magyarázta el fiának. „Nos, Ádám azóta obszcén mennyiségű kakaót kapott” – jegyezte meg keserű iróniával, hozzátéve: „Most már a Fidesztől kell megvédenünk 1848 első pontját.”
A demonstráción számos ismert személyiség is felszólalt, többek közt:
-
Hadházy Ákos független képviselő
-
Csákányi Eszter, színművész
-
Radics Peti, influenszer
-
Pajor Tamás, zenész
-
Lányi András, filozófus
-
Lovasi András, zenész
-
Stumpf András, újságíró
A háttérben az Illés együttes „Sárga rózsa” című dala szólt, a molinókon az EU-szolidaritás és sajtószabadság üzenetei mellett több helyen a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az ÁVH-hoz hasonlító jelszavak is megjelentek.
A törvény háttere: mit tartalmazott az „átláthatósági” javaslat?
A jogszabály, amelyet május közepén Halász János fideszes képviselő nyújtott be, hivatalosan az átláthatóságot szolgálta volna. A valóságban azonban egyre több szakmai és jogvédő szervezet úgy értékelte: a kormány a független hangok elnémítására, a civil társadalom pénzügyi ellehetetlenítésére készül.
A tervezet értelmében:
-
A Szuverenitásvédelmi Hivatal döntése alapján jegyzékbe került volna minden szervezet, sajtótermék, amely „Magyarország szuverenitását sérti” – vagyis a kormány politikájával szemben álló álláspontot képvisel.
-
A jegyzékbe került szervezetek elvesztették volna az 1%-os adófelajánlásra való jogosultságukat.
-
A támogatóiknak közokiratban kellett volna igazolniuk, hogy forrásaik kizárólag belföldiek.
-
Külföldi támogatás esetén a szervezetnek a támogatás 25-szörösét kellett volna befizetnie bírságként.
A javaslat egyelőre lekerült a napirendről, de a kormánypárti képviselők többsége, köztük Orbán Viktor is támogatta. A Fidesz ráadásul olyan módosítókat is benyújtott, amelyek az idei adófelajánlások visszamenőleges elvonását tették volna lehetővé. Bár a zárószavazást elhalasztották, az őszi ülésszakon bármikor visszakerülhet a parlament elé.
A demonstrálók üzenete egyértelmű volt: a független sajtó és civil társadalom nem csak jog, hanem a demokrácia alapköve. És most, amikor a szólásszabadság határvonalai egyre szűkülnek, a hallgatás nem lehet válasz.