Orbán rettegett ettől, most valósággá válhat: Trump NATO-követelése ütheti mellkason a magyar gazdaságot.
A NATO brüsszeli ülésén Mark Rutte főtitkár bejelentette: széleskörű támogatás övezi Donald Trump azon javaslatát, hogy a tagállamok GDP-jük 5%-át fordítsák védelmi kiadásokra. A javaslat hamarosan hivatalos NATO-céllá válhat a júvniusi csúcson, ami körülményekhez képest meglepő sebességgel és egyhangúsággal kerülhet elfogadásra.
Ez viszont gyakorlatilag szétszaggatná a magyar költségvetést – legalábbis Orbán Viktor szavai szerint. A miniszterelnök már korábban is útalt arra: az ilyen mértékű védelmi kiadásnövelés tüdőn lőné a magyar gazdaságot, mivel a jelenlegi GDP-hez viszonyított katonai költekezés még csak 2% körül mozog.
Mit jelentene ez Magyarországnak?
Az 5%-os NATO-elvárás nem csupán tankokra és rakétákra költené a pénzt: a csomag 3,5%-ot irányoz elő a háborús kiadásokra, további 1,5%-ot pedig útakra, vasutakra, repülőterekre, azaz a hadsereg gyors bevethetőségét szolgáló infrastruktúra kiépítésére. Ez Magyarország esetében több ezer milliárd forintot jelentene évente.
Az Egyesült Államok részéről Trump nem titkolja, miért keményít a védelmi elvárásokon: az USA figyelmét az Indo-csendes-óceáni térségre és a saját határainak védelmére akarja átcsoportosítani. Európának viszont ez azt jelenti: ideje önállóbb lépésekre készülni, és tárcát nyitni.
Orbán a sarokban
Orbán Viktor rendszeresen tiltakozott a katonai kiadások “elszabadulása” ellen. Most viszont, hogy a NATO-tagállamok többsége már hajlik Trump javaslata felé, a magyar kormány kényszerpályára kerülhet: vagy teljesíti a védelmi elvárásokat, vagy politikai és nemzetközi elszigetelődés kockázatával nézhet szembe.
Miközben a lakosság reálbére stagnál, az infláció visszakapaszkodik, és a tanárok bére emelésért tüntetnek, egy ilyen új katonai teher végleg sarokba szoríthatja az amúgy is feszített magyar költségvetést.
A kérdés már csak az: Orbán Viktor, aki eddig gyakran védte Trump politikáját, most szembe megy-e vele, vagy beáll a sorba, és benyeli a “tüdőn lőtt” gazdaság kockázatát is.