Bukni látszik Orbánék csodafegyvere.
Hiába a bevezetett árrésstop, az árak tovább emelkednek – sőt, néhol kifejezetten drágulást tapasztalhattunk. Mi történt a kormány gazdasági ígéreteivel? Nézzük meg a számokat közelebbről.
A számok nem hazudnak
Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet – jelentette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez az adat megegyezik a nyugdíjas infláció mértékével is, vagyis az idősebbek pénztárcája sem kapott könnyebbséget.
Pedig március 17-től már érvényben van a kormány által bevezetett árrésstop, amelytől a kabinet azt remélte, hogy fékezi az élelmiszerdrágulást. Ehhez képest áprilisban – már a szabályozás hatása alatt – az árak még mindig nőttek: havi alapon 0,2%-kal emelkedtek.
Mi mennyivel lett drágább? Megdöbbentő különbségek
Éves összevetésben (2024. áprilishoz képest) az alábbi drágulásokat tapasztalhattuk:
- Tojás: +26,9%
- Liszt: +23,7%
- Étolaj: +23,4%
- Csokoládé és kakaó: +20%
- Kávé: +19,8%
- Gyümölcs- és zöldséglé: +14,5%
Néhány terméknél árcsökkenés történt, például:
- Margarin: –29,2%
- Tejtermékek: –7,5%
- Párizsi, kolbász: –6,4%
Szakértői tapasztalat szerint az árrésstop csak ideiglenesen tudja megfékezni az árakat, és a kereslet-kínálat törvényei végül mindig érvényesülnek.
A szolgáltatásoknál sincs megállás
A szolgáltatások ára 7,0%-kal emelkedett. Különösen szembetűnő a drágulás az alábbi területeken:
- Postai szolgáltatások: +11,3%
- Lakbér: +11%
- Járműjavítás: +10,5%
- Testápolás: +10,1%
- Lakáskarbantartás: +9,8%
A közüzemi költségek is érezhetően nőttek:
- Vezetékes gáz: +7,2%
- Palackos gáz: +8,7%
Volt, ahol árcsökkenés is történt – de ez kevés
Havi alapon az élelmiszerek ára ugyan átlagosan 1,3%-kal csökkent, de ez részben a márciusi kiugró árak korrekciója lehet. Példák:
- Margarin: –23,6%
- Tejtermékek: –13,4%
- Liszt: –12,5%
- Vaj: –8,7%
- Tej: –8,6%
Ugyanakkor volt, ami még így is drágult:
- Kenyér: +0,7%
- Csokoládé, kakaó: +3,3%
- Büféáruk: +1,9%
Miért nem működik az árrésstop?
A korlátozások gyakran csak látszatintézkedések, amelyek nem a probléma gyökerét kezelik. A beszállítói láncokban lévő költségnövekedés, a forint ingadozása és az energiaárak emelkedése továbbra is meghatározzák a végső fogyasztói árakat.
Kijelenthető, hogy az államilag rögzített árrések hosszú távon nem csökkentik az inflációt – csak ideiglenesen „takarják el” azt.
Maginfláció és nyugdíjas kosár: nincs érdemi javulás
A maginfláció, ami kiszűri az átmeneti hatásokat (pl. szezonális ármozgásokat), 5% lett áprilisban, szemben a márciusi 5,7%-kal. Ez némi lassulás, de még mindig túl magas.
A nyugdíjas árkosár alapján mért infláció pontosan megegyezik az általánossal: 4,2%. Ez azt jelenti, hogy az idősebb korosztály sem tudta kivédeni az áremelkedés hatásait.
A kormány által beharangozott árrésstop nem fordította meg az inflációs trendet. Bár néhány terméknél valóban csökkentek az árak, az összkép továbbra is drága mindennapokat mutat.
A kérdés már nem az, hogy megfékezhető-e az infláció mesterséges árpolitikai eszközökkel – hanem az, hogy milyen áron próbáljuk ezt meg újra és újra.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!