Orbán Viktor sarokba szorul – Trump új húzása mindent boríthat.
Donald Trump visszatérése nem hozott megnyugvást a világpiacokra – sőt, új válság réme kísért. Vámháborús tervei miatt a tőzsdék remegnek, az árupiacokon szabadesés indult. Az olaj ára 25%-kal, a földgázé még ennél is jobban visszaesett az év eleji szintekhez képest.
Ez elsőre jó hírnek tűnhet Magyarország számára. Az energiaárak csökkenése ugyanis több fronton is pozitív: az infláció mérséklődik, a külkereskedelmi mérleg javul, a költségvetés levegőhöz juthat. De a történetnek van egy sötétebb oldala is.
A magyar gazdaságra leselkedő veszélyek
Bár az olcsó energia hűti a fogyasztói árakat, Trump agresszív kereskedelmi lépései fájó sebet ejtenek az exporton. Az autóiparra kivetett vámok különösen érzékenyen érintik Magyarországot, ahol a gazdaság motorját még mindig az ipar adja.
A dollár gyengülése szintén gondot okoz. A magyar termékek kevésbé versenyképesek az amerikai piacon, és a tengerentúli turisták számára is drágább lesz az európai vakáció. A GDP-növekedés lassulása szinte biztos.
Infláció: visszatérhet a nyugalom?
Az inflációt mindenesetre kedvezően érinti az energiaárak zuhanása. Az MNB márciusi inflációs jelentése szerint az üzemanyagok és a piaci energiaárak idén csak minimálisan nőnek. Ez a trend – ha folytatódik – tartós dezinflációt hozhat Magyarországon.
A Brent olajár már március elején 71,9 dollár alá csúszott, és azóta is inkább lefelé tart. Az energiaimport költségeinek csökkenése javítja a fizetési mérleget, támogatva a forint stabilitását a viharos nemzetközi környezetben is.
A költségvetés is profitálhat: csökkenhetnek a rezsivédelemre fordított kiadások, miközben a reáljövedelmek emelkedése élénkítheti a belső fogyasztást. Az adóbevételek így nőhetnek. Ugyanakkor a bányajáradékok és különadók visszaesése hátráltathatja az egyensúlyjavulást.
Trump váratlan üzenete: szakíts Oroszországgal!
Miközben Orbán Viktor korábban Messiásként várta Donald Trump visszatérését, most kényszerpályára került. Az új amerikai diplomáciai vezetés, élén Robert Palladinóval, világosan jelezte: Magyarország feladata egyértelmű – háttérbe kell szorítani az orosz kapcsolatokat.
Az USA LNG-gáz vásárlására ösztönözné hazánkat, miközben az atomenergia területén amerikai cégekkel – például a Westinghouse-szal – kellene együttműködni. Ez hatalmas váltást jelentene az eddigi orosz-orientált energiapolitikához képest.
Áprilisban Justin P. Friedman, az amerikai külügy szenior tanácsadója is megerősítette ezt a szándékot. Magyar Levente külügyi államtitkár Washingtonban tárgyalt az ügyben, de eddig csak óvatos ígéreteket kapott a paksi bővítést érintő szankciók enyhítésére.
A magyar kormány előtt álló nehéz döntések
Magyarország jelenleg 4,5 milliárd köbméter földgázt vásárol évente Oroszországtól, emellé jön még hazai kitermelés és kisebb volumenű LNG-szerződések. Az amerikai nyomás azt jelenti: az orosz import rovására kellene bővíteni a transzatlanti kapcsolatokat.
Atomerőművi fronton sem egyszerűbb a helyzet. A Paks II projekt jelenleg erősen függ a Roszatomtól, és szakértők szerint nehezen érthető, miért ragaszkodik a magyar kormány görcsösen az orosz félhez, amikor más alternatívák is lennének.
A kérdés egyre élesebb: Orbán Viktor hajlandó-e lazítani a moszkvai köteléken, hogy fenntartsa Trump jóindulatát és Magyarország mozgásterét az új világrendben?
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!